A kárpótláshoz hasonló mozgás indulhat meg hamarosan a földpiacon

A kárpótláshoz hasonló mozgás indulhat meg hamarosan a földpiacon

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több millió hektárnak lehet új gazdája az osztatlan közös tulajdon rendezésével, aminek a végén egy zárt birtokrendszer jöhet létre. Aki kimarad, az végleg lemarad.

A botrányoktól sem mentes földárveréseken eladott földterület tízszerese mozdulhat meg az osztatlan közös tulajdon rendezésével, ami a szakértők szerint a rendszerváltás utáni kárpótlásra emlékeztet, legalábbis méreteiben. A 2,4 millió hektáros osztatlan közös tulajdonban levő területnek közel 3 millió gazdája van, ez utóbbiak jelentős részben nem érdekeltek a mezőgazdasági művelésben. Akik érdekeltek, akár befektetőként, akár gazdálkodóként, most tűkön ülnek.

A Földforgalmi törvény szigorúságának nyoma sincs az osztatlan felszámolását rendező jogszabályokban: nem kell földművesként regisztrálni, nincs a földszerzésnek felső korlátja, nem jelentkezhetnek rá a területre az elővásárlási joggal bírók, és a szakhatóságnak sem kell jóváhagynia a tranzakciót, és még csak kifüggeszteni sem kell. Egy akadályt azért beépítettek, hogy ne vásárolhasson boldog-boldogtalan akár zsebkendőnyi területet is a közös tulajdonokban azzal, hogy majd jó sok pénzzel kitömve bekebelezi az egészet: a bekebelezést kezdeményezőnek legalább három éve „birtokon belül” kell lennie ahhoz, hogy jogosult legyen a bekebelezés kezdeményezésére. A vonatkozó törvény már az év elejétől hatályos, a program elindult, de valószínűleg évekbe telik, mire a végére érnek, amikor is elfogynak a mozgatható területek, így aki addig nem szerez magának fenntartható, működtethető nagyságú területet, az már nem is fog.

Az osztatlan közös tulajdon a rendszerváltás után, kárpótlással, a részaránykiadással jött létre, miután a termelőszövetkezetekbe bevont területeket „visszaadták” a korábbi tulajdonosaiknak. Akik nem kapták meg a földjeiket, azok sorsolással, az eredeti birtokuk aranykorona értékének megfelelő eszmei részt kaphattak egy-egy birtokon belül. Később ezek a részletek családon belül öröklődhettek, így osztódtak is, még az is előfordul, hogy pár négyzetméteres tulajdonrész jut egy örökösre. A földet vagy egymás között megosztva művelik, vagy egy gazda kezében van a többiekkel kötött megállapodás szerint. Maradtak még közös szövetkezeti tulajdonú területek is, ezeket most kisajátítja az állam. Ahol többen művelik a közös osztatlan tulajdont, ott most megegyezés szerint külön-külön helyrajzi számon alakíthatnak ki területet. A harmadik opció a bekebelezés.

©

Ketyegő bomba

Egy közös birtokon belül levők bárki kezdeményezheti a bekebelezést, a pénz dönti el a versenyt. Ha már eldőlt, hogy ki tudja megvásárolni a többiek részét, de az árban még mindig nem tudtak megállapodni, akkor igazságügyi értékbecslő mondja ki a végső szót. Az addig a közöst egymás mellett művelők között nőhet a feszültség, és végül, bár bezsebelve néhány milliót, de föld nélkül maradhatnak sokan.

A kárpótláshoz hasonlítja az osztatlan közös tulajdon rendezésének nagyságrendjét Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője is, de szerinte évek telhetnek el, mire rendeződik az osztatlan közös tulajdon. Sáhó Ákos azt is kifejtette, hogy a folyamatot lassíthatja néhány tisztázatlan elem: az eddig tapasztaltak szerint előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az ingatlan értékében nem tudnak megegyezni a felek. Ilyen esetekben igazságügyi szakértőt kell fogadni, de a jegyzékben mindösszesen 47 szakértő szerepel, az ügyletek viszont milliós nagyságrendűek, így könnyen túlléphetik a 90 napos határidőt, amit a törvény szab a lebonyolításra. Az értékbecsléssel kapcsolatban is több aggály felmerülhet az Agrotax Kft. ügyvezetője szerint, ilyen például az, hogy a törvény települési szintű érték közzétételét írja elő, miközben a Nemzeti Földügyi Központ járási szintű ajánlott árakat tesz közzé. Az osztatlan közös tulajdonnal összefüggő tranzakciók kifüggesztése sem kötelező, így a végeredmény is legfeljebb évek múltán lesz megismerhető a nyilvánosság számára, akkor is más, kötelezően nyilvános adatokból visszakövetkeztetve.

Nem lehet bukni a földvásárláson, tovább drágult a föld

Az, hogy befektetési céllal, vagy a föld használatának valós szándéka miatt vásárol valaki földet, a nyilvánosság előtt ismeretlen marad, legfeljebb véletlenszerűen derülhet ki, hogy adott esetben nem a termeléshez szükséges eszközként szerzi be a területet a vásárló. Azt, hogy mennyire rohamozzák meg a befektetők a programot, azt most nem lehet pontosan tudni, de Sáhó Ákos, az értékbecsléssel foglalkozó szakember szerint ugrásszerű áremelkedés nem várható a földpiacon, a földárakat legfeljebb átmenetileg, és csak lokálisan bolygatja fel a program. Később a földpiac megnyugszik, és csak a régóta megfigyelhető lassú emelkedés állhat vissza. „A fák nálunk sem nőnek az égig” – magyarázza Sáhó azt, hogy a földtulajdonosoknak akkor éri meg egy adásvétel, ha annak az értékét belátható időn belül ki is tudja gazdálkodni.

©

Az Agrotax Kft. a közelmúltban közölt földpiaci adatokat a 2020-as évre vonatkozóan. Az adatgyűjtésük alapján 2019-hez képest tavaly átlagosan 7,6 százalékkal nőttek a földárak, a művelési ág szerint a szántó és az erdő ára nőtt a legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal. Nem csak az adásvételi árak kúsztak feljebb, de átlagosan 4 százalékkal drágábban lehetett bérelni is a földet. A tavalyi 72 ezer forintos átlagos bérleti díjak 75 ezer forintra emelkedtek. A földárak és bérleti díjak nem csak a művelési ág szerint eltérőek, de nem mindegy, hogy hol vásárolnak vagy bérelnek területet: legdrágább a szántó, ennek bérleti díja hektáronként a Dél-Alföldön 80 ezer forint, míg Észak-Magyarországon 60 ezer forint. A főváros környékén 22 százalékkal, néhány dunántúli megyében 16 százalékkal, Tolnában csak 2,7 százalékkal fizettek többet egy hektár szántóért 2020-ban az előző évhez képest. A legnagyobb áremelkedés a főváros környéki földterületeknél volt, de itt még mindig közel 1 millió forinttal olcsóbban lehet egy hektár szántót vásárolni, mint Hajdú-Biharban, ugyanis a Hajdúszoboszlói járásban már majdnem 4 millió forintot kérnek a szántó hektárjáért. Az Agrotax Kft. a tavalyi év közel 25 ezer piaci tranzakció alapján készítette el a 2020-as év termőföldpiaci körképét.

Az osztatlan közös tulajdonban levő 2,4 millió hektár felszámolása folyamatában a szakértő szerint tehát nem fog radikális földpiaci áremelkedés bekövetkezni, de a végén egy merev birtokszerkezet jöhet létre, a kínálati oldal így befagyhat. Aki föld nélkül marad, az vagy egyáltalán nem juthat később földhöz, vagy legfeljebb csillagászati áron vásárolhat.

Hozzászólások