szerző:
Tetszett a cikk?

5,1 százalékos inflációt mért a KSH idén májusra, ez pedig azt jelenti, hogy reális lehetőséggé vált egy kamatemelés. A legjobban az üzemanyagok és a dohánytermékek ára ugrott meg az elmúlt egy évben.

5,1 százalékos volt az infláció májusban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ez pontosan ugyanakkora drágulást mutat, mint az áprilisi adat – ennél utoljára 2012 őszén volt magasabb az infláció.

A most közölt adat azért is fontos, mert az egy hónapja kiadott, 5,1 százalékos adat már annyira rossz volt, hogy Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bejelentette: az MNB is hajlandó beavatkozni az infláció letöréséért. Azt ígérte, hogy a júniusban megjelenő inflációs jelentés lesz a döntések mozgatórugója,

ha ez az adat rossz, akkor az is elképzelhető, hogy az alapkamathoz hozzányúljanak.

Ha ez önmagában nem elég, úgy a jegybank eszközvásárlási programját is visszafoghatják, míg a rövid távú piaci kockázatokat az egyhetes betétek kamatának változtatásával tervezik kezelni.

Szigorítási ciklusra készül a Magyar Nemzeti Bank - jelentette be Virág Barnabás, az MNB alelnöke percekkel az után, hogy a KSH kiadta az inflációs adatot.

A Portfolio konferenciáján arról beszélt: már júniusban jöhet az első szigorítási lépés. Az infláció mérséklődése sokáig elhúzódhat, éves szinten 4 százalék körül lehet a mutató. A lehető leggyorsabban akarjuk kiiktatni a tartós inflációs folyamatokat - fogalmazott.

Később Matolcsy György a Világgazdaság konferenciáján már bejelentette:

ha a Monetáris Tanács úgy dönt, már júniusban alapkamat-emelés jöhet.

Mindezt azzal magyarázta, hogy az MNB kötelességének tartja, hogy monetáris politikai félfordulatot hajtson végre.

Hogy pontosan miként tudja a jegybank a kamatdöntéseivel mozgatni az inflációt és a forintárfolyamot, azt ebben a cikkünkben mutattuk be:

Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát

Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?

A jegybank Monetáris Tanácsa legközelebb június 22-én tart kamatdöntő ülést.

De mit tehet a kormány vagy az MNB, ha be akar avatkozni? Amikor ezt tekintettük át, arra jutottunk: inkább a jegybanknak van mozgástere, a monetáris politika segíthet visszafogni az inflációt. A kormány leglátványosabb lehetősége az volna, hogy csökkentsen valamennyit a világrekorder 27 százalékos forgalmi adón, de erre nagy tételben nem érdemes fogadni: ahogy a munkát terhelő adók csökkennek, valamiből kell, hogy bekerüljön pénz az államkasszába.

Reviczky Zsolt

Az infláció 2020 májusához képest a következőképp alakult:

  • Az élelmiszerek ára 2,6 százalékkal nőtt. Azért csak ennyivel, mert a sertéshús ára 7,5 százalékkal alacsonyabb most, mint egy évvel ezelőtt, szinte minden más drágult. Az étolaj például 24,6, a tojás 8,7, a liszt 6,3, a rizs 6,1 százalékkal lett drágább. A sertéshúson kívül a krumpli, valamint a gyümölcs lett jelentősen olcsóbb, 3,8, valamint 2,1 százalékkal.
  • Óriásit nőtt a cigaretta és más dohányáruk ára, ott 19,8 százalékos a drágulás. A szeszes italok ára 3,4 százalékkal van az egy évvel korábbi fölött.
  • A tartós fogyasztási cikkek átlagosan 3,5 százalékkal drágultak.
  • Az egyéb cikkek, üzemanyagok elnevezésű csoportban 13,4 százalékos áremelkedést mértek. Nem nehéz megtalálni, hol volt igazán durva a drágulás: a járműüzemanyagok ára 36,2 százalékkal magasabb most, mint egy éve.
  • A szolgáltatások átlagosan 2,1 százalékkal drágábbak az egy évvel korábbinál.
  • A háztartási energia csak 0,4 százalékkal drágult az áram, a vezetések gáz és a távfűtés árának évekkel korábbi befagyasztása miatt.
  • A ruhák és cipők pedig átlagosan 1 százalékkal drágábbak, mint egy évvel ezelőtt.
Fülöp Máté

A nyugdíjas infláció – vagyis az a mutató, amelyet az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozva számolnak ki – 4,4 százalékos volt.

A maginfláció, amelyet úgy számolnak ki, hogy kihagyják azokat a tételeket, amelyeket egyszeri hatások vagy politikai döntések befolyásolnak, 3,4 százalékos volt. Ez azért is fontos lehet, mert az MNB sokszor ezt a mutatót veszi figyelembe a kamatdöntéseinél. A KSH ettől az évtől kihagyja már a dohánytermékek árát is, mert azokat az EU-s szabályok túlságosan is befolyásolják.

Az év első öt hónapjában átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2021 január-májusában, a nyugdíjas infláció 3,6 százalékos éves átlagban.

Virovácz Péter, az ING elemzője úgy kommentálta az adatot: az a meglepetés, hogy csak 5,1 százalékos maradt az infláció, az elemzők az áremelkedés további gyorsulását várták. Ennek a fő oka az lehet, hogy a szolgáltatások nem drágultak annyira nagyot, pedig a várakozás az volt, hogy az újranyitás után sokan próbálják áremelésekkel behozni a korábban kiesett bevételt. Így viszont

jelentősen nőtt annak a valószínűsége, hogy a szolgáltatások inflációját még mindig alulbecsüli a módszertan és talán a júniusi adatban jelentkezik majd az újranyitás hatása. Ami szinte borítékolható, hogy az ismételten fizetős köztéri parkolás emeli majd a júniusi inflációs mutatót.

Reviczky Zsolt

A következő hónapokban már a bázishatás is lefelé mozdíthatja a mutatót – tette hozzá. Főleg az üzemanyagok esetében lehet ez igaz: mivel 2020 közepén már magasak voltak az árak, ahhoz képest már nem fognak akkora nagy drágulást mérni.

Ha csak önmagában látnánk a májusi számot, egy kicsivel még lefelé is lehetne módosítani az egész éves inflációs várakozást – magyarázta az elemző. Azonban egyrészt feltételezhető, hogy az újranyitás inflációja csak egy hónappal később jelenik meg a statisztikában, másrészt a mezőgazdasági és ipari termelői árak drasztikusan emelkednek, a nyersanyagok és a félkész termékek pedig szintén drágulnak, ez pedig hamarosan begyűrűzhet a fogyasztói árakba.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!