szerző:
Csányi Nikolett - Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem lehet éles határvonalat húzni, hogy mikortól számít kizsákmányolásnak egy ember dolgoztatása. Ez, illetve az érintettek labilitása is nehezíti a csicskáztatás felderítését, pedig modernkori rabszolgák szép számmal lehetnek Magyarországon. Szarvason, az Ótemplomi Szeretetszolgálat otthonában jártunk, ahol már évtizedek óta próbálnak segítséget nyújtani a kiszolgáltatottaknak.

Szarvason bejelentésre ellenőrizte a helyi hivatal az állattartást, eközben azonban egy szabadságában korlátozott „csicskát” találtak. A közzétett dokumentumból derül ki, hogy az ügyintéző egy eb miatt érkezett a tanyára, ott azonban egy férfi azt mondta neki: teljesítené a kutya tartásával kapcsolatos ellátási kötelezettségeit, de egy másik személy (akinek nevét az iratban kitakarták) nem ad neki pénzt erre. Sőt, állította a tanyán talált férfi, ő maga is el szeretne onnan menni, mert nem bánnak jól vele, a kutyát pedig magával vinné, mert az egyetlen öröme és társa az életben. Az irat felső sarkában egy bejegyzés látható, amely arra utal, hogy az ügyet továbbítani kell a rendőrségnek, ügyészségnek, a családsegítőnek, illetve a gyámhatóságnak.

És itt meg is bicsaklott a történet.

A Békés Megyei rendőr-főkapitányság a hvg.hu megkeresésére azt a tájékoztatást adta még májusban, hogy a Szarvasi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a közösségi oldalon megjelent bejegyzés alapján felvette a kapcsolatot a Szarvasi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetőjével, aki közölte: az érintett férfit látogatják, a szükséges segítséget megadják neki. Szerintük nem kényszerből tartózkodik ott és nem bántalmazták, tehát bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért nem kértek rendőri intézkedést.

Babák Mihály polgármestert is megkerestük telefonon, ő azonban nem kívánta az ügyet kommentálni, és általában sem akart beszélni a jelenségről.

Pedig a Békés megyei Szarvas az elmúlt évtizedben többször is azzal került a hírekbe, hogy az önkormányzat ierőfeszítéseket tesz a modernkori rabszolgaság felszámolására. Már 2009-ben voltak Békésben razziák, hogy a borzalmas körülmények között élő "csicskákat' kiszabadítsák, és szociális intézményekben helyezzék el őket.

Ilyenben jártunk mi is, az Ótemplomi Szeretetszolgálat otthonában, ahol már évtizedek óta próbálnak segítséget nyújtani ezeknek a kiszolgáltatott embereknek.

Most mégis ez a térség viseli a „csicskáztatás” bélyegét, holott más megyékben, más településeken sem ismeretlen az ilyen típusú „foglalkoztatás”. A police.hu oldalon közzétett hírek szerint idén Fejér és Nógrád megyében is voltak rendőrségi akciók, miután kényszermunka gyanúja vetődött fel. A nyomozóhatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikában kényszermunka sértettjeként 2018 júniusától 12 főt jegyeznek (2020. júliusától emberkereskedelem és kényszermunka), és egyik sem Békés megyei: Somogyban 4, Borsodban 3, négy másik megyében, illetve Budapesten pedig 1-1 főt tartanak számon, ami egyébként a nemzetközi felmérések adataival összevetve nem számít soknak. Tény persze, hogy az úgynevezett csicskáztatás speciális kategória a kényszermunkán belül is, mivel ide tartoznak a prostitúcióra kényszerítettek is.

Csányi Nikolett

A gyakran az alföldi tanyákon állatok gondozására, és egyéb munkák elvégzésére, sokszor állati sorban tartott embereket ráadásul csak akkor lehet kimenekíteni, ha ők maguk is közreműködnek ebben, ami a legtöbb esetben zsákutcát jelent. Rendszerint sérülékeny, sokszor akaratukat vesztett embereket béklyóznak ólak, istállók mellé, akik, mivel jobb nem adódik, még kizsákmányolóikhoz is ragaszkodnak. Az ő labilitásuk az, amit az elkövetők kihasználnak.

Mégis, amióta a kényszermunka önálló tényállásként bekerült a Büntető Törvénykönyvbe, megszaporodtak a bírósági ügyek. Igaz, ez sem jelent áttörést. Egy gádorosi ügy már évtizeddel ezelőtt a bíróságon kötött ki, de ebben is csak két évvel ezelőtt született jogerős ítélet.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Czeglédi Fanni Élet+Stílus

Szilvit ötezer forintért vették a gazdái. A férje adta el

Az emberből nagyon könnyen áru lesz ott, ahol reménytelenség és kiszolgáltatottság van. A tanyavilágban egy tízezres településen akár 50-100 embert is rabszolgasorba vetnek. Világszerte pedig évente tízmilliók esnek áldozatul a modern kori rabszolgaságnak – legnagyobb számban nők és gyerekek. De Coll Ágnesnek és csapatának a Baptista Szeretetszolgálatnál sok embert sikerült már kimenekíteni és rehabilitálni, de még így is megdöbbentő számokról mesél.