Újabb kormánykritikus írással jelentkezett Matolcsy György, amely most is a Magyar Nemzetben jelent meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ebben ismét meghatározó történelmi eseményeket vesz számba, és hogy azok miféle változást idéztek elő a gazdaságban.

Az újabb értekezésében Matolcsy azzal indít, hogy

egyre nagyobb egy új és erős pénzügyi válság valószínűsége a világgazdaságban,

és hogy 2010 és 2019 között a magyar gazdaság a Trianon utáni száz év legsikeresebb időszakát teljesítette, azonban a történelmi siker ellenére 2019 végére nem értük el az 1936-os történelmi csúcspontot.

Matolcsy szerint „a 2010–2019 közötti siker két eleme – az egyensúlyok helyreállítása és az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás – nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét”. Szerinte ennek okai az állami működés hiányosságaiban, kiemelten a kormányzati működés gyengeségeiben lelhetők fel.

Matolcsy szerint kivétel nélkül minden világgazdasági és európai felzárkózási siker az állami intézmények hatékony irányítószerepére épült Amerikától Szingapúrig, a bajoroktól Izraelig, Japántól Dél-Koreáig.

Nálunk az eddigi – versenytársainkkal összehasonlítva – közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt.

Matolcsy szerint 1936 után egészen a mai napig soha nem értük el az akkori relatív fejlettségi szintünket, amit „közepes jövedelmi csapdának” lehet hívni. Úgy folytatja, hogy ha ebbe belesétálunk, akkor onnan nem vezet kifelé út, „ahogy az euróból sem”.

Palkovics megüzente Matolcsynak: A Fudannal is az agyba fektetnek

Az innovációs miniszter a jegybank elnökének egy korábbi kritikájára válaszolt most.

A jegybank elnöke a 2010–19-es évtizedből, majd a mostani gazdasági válságkezelésből összesen tizenkét tanulságot vont le, melyek egyike a Pénzügyminisztériumnak szánt kritika. Matolcsy ugyanis azt fejtegeti, hogy 2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát.

„Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.”