A koronavírus-járvány az egész e-kereskedelemmel együtt hatalmas lökést adott az úgynevezett “vedd meg most, fizess később” (angolul: buy now, pay later, BNPL) konstrukcióknak. Az Egyesült Államokban az ilyen vásárlások száma becslések szerint megduplázódott 2020-ban a megelőző évhez képest. És a trend töretlen, 2021 első hónapjaiban szintén duplázott a piac. A Fitch hitelminősítő becslése szerint az USA-ban 2020-ban 19 milliárd dollárnyi vásárlás történt BNPL-ben, szemben a megelőző évi 9 milliárddal. Nyugat-Európában szintén népszerűek ezek a megoldások, illetve az ezeket kínáló cégek, mint például az Afterpay. A svéd Klarna pedig az egyik legdinamikusabban növekvő fintech startup a kontinensen, értéke már meghaladja a 46 milliárd dollárt (13,8 ezer milliárd forintot). Összehasonlításképp a legnagyobb magyar, és európai szinten is szabad szemmel látható bank, az OTP kapitalizációja 5 ezer milliárd forint. A Klarna olyan cégek termékeihez kínál hozzáférést, mint az Adidas, a H&M, a Garmin, a Microsoft, a Boce, a L'occitane, a Michael Kors - és a sor hosszan folytatható.

AFP / GEORG WENDT

A BNPL-úttörők elsősorban fintech startupok, de már a régi, nagy szolgáltatók is beszálltak a versenybe. A PayPal például Payin4-nak hívja a maga BNPL-szolgáltatását. Az ügyfelek négy egyenlő részletben fizethetnek, az első a vásárláskor esedékes, a többi azt követően kéthetente.

Technikailag nem hitel, hanem részletfizetés

A BNPL úgy működik, hogy a vevőnek nem kell a vásárlás pillanatában az adott termék teljes árát leszurkolnia - innen a konstrukció neve. Az ár fennmaradó összegét részletekben kell kifizetni, amelyek jellemzően kéthetente esedékesek. Így a vevő olyan termékeket is képes megvásárolni, amelyekre az adott pillanatban nincs elég pénze.

A törlesztésekért az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégek kamatot jellemzően nem számolnak fel, szóval a részletfizetés kockázatmentesnek tűnik. Persze nem az, mert

késedelmi díj viszont jellemzően van, szóval aki nem tudja időben teljesíteni a törlesztést, vagy akár csak elfelejti, az fizethet.

A BNPL azért is vonzó sokak számára, mert voltaképpen nem hitelről van szó, hanem részletfizetésről.

Plusz forgalmat generál

A részletfizetési lehetőséget a fizetési szolgáltatók nyújtják (tehát mondjuk a PayPal vagy a Klarna), nem pedig az adott bolt, ahonnan a vásárlás történik. És hogy miért jó ez nekik, ha egyszer kamatot nem szednek, sőt a vásárlóktól a késedelmet leszámítva díjakat se nagyon?

Egyrészt mert a BNPL plusz forgalmat generál. Egy amerikaiak körében készült nem reprezentatív felmérésben BNPL felhasználók kétharmada állította, hogy előfordult, hogy olyasmit vett BNPL-lel, amit amúgy nem vett volna meg. Vagyis

nem egyszerűen arról van szó, hogy emberek előbb vesznek meg dolgokat, mintha nem lenne lehetőség részletfizetésre - hanem olyan dolgokat is megvesznek, amiket amúgy nem vennének.

Másrészt azért akadnak olyan szolgáltatók, amelyek számolnak fel kamatokat, különösen a kevésbé megbízhatónak tűnő (hagyományos pénzügyi nyelvezettel: kevésbé hitelképes) felhasználók felé. A késedelmes törlesztésért felszámított díjak pedig rendkívül borsosak tudnak lenni. A PayPal épp most törölte el a késedelmi díjakat az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban. Korábban minumum 8 dollárt (2400 forintot) számítottak fel, ami egy kis összegű vásárlás esetében jelentős tétel lehetett. De van, aki a termék 25 százalékát kéri késedelem esetén, míg máshol fix, pl 30 dollár a késedelmi díj.

AFP / JAKUB PORZYCKI

Továbbá a fizetési szolgáltatók a kereskedők felé is számolnak fel díjakat. Főleg azok, amelyek amolyan webshop-platformként működnek, mint a Klarna. Az ilyenek nem pusztán fizetési szolgáltatást kínálnak, de a kereskedők termékeit is az ügyfeleiknek.

Hitelválsághoz vezethet

A laza szabályok persze azzal járnak, hogy aki nem tanúsít kellő önmérsékletet, az könnyen túlvállalhatja magát, olyan sok BNPL-törlesztést vállalva, amit aztán nem tud teljesíteni. Elemzők és hagyományos pénzpiaci szereplők ezért kimondottan hitelválságtól tartanak.

A BNPL-t kínáló cégek ugyanis nem bankok, hanem fizetési szolgáltatók, így csak saját hitelbírálatot végeznek, általában a korábbi vásárlások, a törlesztések megbízhatósága alapján. Se egymás adataira nem látnak rá, se a bankokéira (bár erre az új nyílt bankolási szabályok lehetőséget kínálnának). Így az ügyfeleik sokkal szabadabban halmozhatják a BNPL-vásárlásokat, mintha hagyományos áruhitelt vagy hitelkártyát akarnának igénybe venni, amelyeknek pénzügyi termékekként sokkal szigorúbb szabályaik vannak.

A rendszer azért is veszélyes, mert

a fizetni képtelen BNPL-adósok hagyományos, magas kamatú pénzpiaci termékekhez, személyi hitelekhez és hitelkártyákhoz fordulhatnak, hogy fizetni tudják a BNPL-törlesztőket.

És mivel a bankok és az állami szervek nem látják a BNPL-kitettségeket, adott esetben olyanoknak is hiteleznek, akik számára nem lenne szabad. Végül egy adott ügyfél mind a BNPL-szolgáltatókkal, mind a hagyományos pénzügyi szolgáltatókkal szemben olyan adóssággödörbe áshatja magát, amiből nem tud kikecmeregni.

AFP / Vladimir Pesnya

Ha ez a jelenség tömegessé válik, akkor már nemcsak egyedi problémákról, hanem rendszerszintű hibajelenségről lesz szó. Amire minden esély megvan, a BNPL-konstrukciók különösen a fiatalabb generációk körében népszerűek. Az USA-ban ennek munkaerőpiaci oka is van, ott sok munkáltató kéthetente adja a fizetést - a kéthetenkénti részletek ezért sok amerikainak nagyon kényelmesek. Általában véve a fogyasztói kultúra arra ösztönzi az embereket, hogy minél többet vásároljanak, minél előbb. Akár részletre, ha adott a lehetőség. A közösségi médiumok világa, ahol sokan szó szerint életvitelszerűen, sőt megélhetés céljából mutatják magukat pedig ugyancsak minél hamarabbi vásárlásokra sarkallja az embereket.

A magyar jegybank figyel és készül

Az alapvető probléma a BNPL-konstrukciókkal, hogy javítani kellene a rendszer transzparenciáját, hogy a BNPL-felhasználók ne tudjanak túl sok tartozást a nyakukba venni, és ne tudjanak akár mini, akár tömegesen makro szintű hitelválságot okozni.

Azokban az országokban, ahol ezek a konstrukciók elterjedtek, már terítéken van a szabályozásuk. Magyarországon e szolgáltatások elterjedése még várat magára, bár már a küszöbön áll. A pénzügyi szektor felügyeletéért felelős Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyelőre vár, figyel, és folyamatban van hivatalos álláspontja kialakítása. És ha szükségét látják, akkor jogszabály-módosításokra is sor kerülhet. “Az MNB aktívan nyomon követi a BNPL piacon zajló nemzetközi fejleményeket és amennyiben a hazai piacon is megjelennek majd ilyen szolgáltatók, akkor természetesen azokat is. Az MNB kompetens területei együttműködésével

folyamatban van a felügyeleti álláspont kialakítása,

illetve ha szükségesnek ítéljük, felvesszük majd a kapcsolatot ezügyben a pénzügyi szabályozásért felelős Pénzügyminisztériummal is” - közölte a hvg.hu-val a jegybank.