„Károsnak tarjuk a politikai és hatalmi indíttatású, a munkaadói szervezeteket sértő, szakmaiatlan megnyilvánulásokat” – reagált közleményében a három legnagyobb munkáltatói érdekképviselet, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség, MGYOSZ és VOSZ arra, hogy a Portfolio.hu-nak adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke alapjaiban kérdőjelezte meg részvételüket a minimálbér megállapításának folyamatában.

Az érdekképviseletek szerint „a gazdaság sok szereplőjének sokszínű véleménye fontos, de a formális bértárgyalások továbbra is a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, valamint a kormányzat kizárólagos részvételével az erre létrehozott platformon (VKF) kell folyjanak”. A három érdekképviselet nagyra értékeli „a szakszervezetekkel és a kormányzattal folytatott korábbi háromoldalú egyeztetéseken elért konszenzusos eredményeket, és

a bértárgyalásokat továbbra is a megszokott, magas színvonalú és szakmai megalapozottságú párbeszéd mellett kívánják folytatni.

Parragh László úgy látja, hogy a VKF egy rendszerváltás után alakult érdekegyeztetési folyamat maradványa.

Senkit sem szeretnék megbántani, de a munkaadói szervezetek esetében gyenge a tudományos háttér, amire támaszkodni lehetne az emelések mértékének meghatározásakor, miközben a vállalati támogatottság is gyenge

– mondta Parragh.

„A munkavállalókat a szakszervezetek képviselik az egyeztetéseken, akiknek a saját bevallásuk szerint 17 százalék körüli a szervezettségük, ami kifejezetten alacsony arány. Ez a két oldal egyezkedik arról, hogyan alakuljon a minimálbér. Az elmúlt évtizedekben láthattuk, hogy a történetben rendszerint megjelenik a politika. Elég visszanézni az elmúlt 30 év történetét, miszerint a választások idején mindig megugrik a minimálbér. Ez az egyeztetési rendszer ma már elavult, és arra a régi gondolkodásmódra épül, hogy a munkabérre költségként kell tekinteni” – véli Parragh.

Az MKIK elnöke szerint szükséges, hogy a minimálbér legalább 200 ezer forintra emelkedjen, ezt a gazdaság is el tudja viselni.