Románia a térség leggyorsabb felzárkózását mutatta a rendszerváltozás óta, a 17,5 százalékpontos magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét érte el; így a 2020-as, 71,3 százalék fejlettségről a szomszédos országnak történelmi közelségbe került a 74,4 százalékon álló magyar mutató utolérése – írta Matolcsy György jegybankelnök a két ország gazdasági fejlődésének különbségeit elemezve a Magyar Nemzetben megjelent írásában.

Matolcsy szerint, amikor Románia 1990-ben elérkezett a piaci átmenethez, a térség legalacsonyabb fejlettségi szintjével rendelkezett, az EU-átlag 34,3 százalékán állt, miközben a magyaroknál 56,9 százalékot mértek. Hozzátette, 2020-ra 37 százalékponttal emelkedett Románia fejlettségi mutatója, az ütem kissé magasabb volt, mint a lengyeleké (36,5 százalék), a magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét és a cseh felzárkózás (12,7 százalék) csaknem háromszorosát teljesítették.

A jegybankelnök szerint a román növekedési modellben – a balti modellhez hasonlóan – a gyors digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épülő növekedés, a magas beruházási dinamika és a termelékenység erős javulása volt a jellemző. A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP-növekedés két erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység, hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet a foglalkoztatás bővülése.

Ezzel szemben a 31,3 százalékos magyar növekedésben a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező. A magyar növekedés döntően egy munkaextenzív, a román (és a lengyel) döntően egy tőkeintenzív növekedési modellre épült 2010–2019 között – állapította meg.

A járványt is jobban vészelte át a román gazdaság Matolcsy szerint. Azt írta, a román gazdasági visszaesés (3,9 százalék) kisebb volt, mint a magyar (4,7 százalék), és a lengyel után (2,5 százalék) a térségben a második legjobb adatnak számít. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy miközben a magyar beruházási teljesítmény 6,9 százalékkal visszaesett, a román 6,8 százalékkal nőtt.

A reálbérnövekedésben is lehagyta Magyarországot Románia. Matolcsy azt írja, 2010 és 2019 között 80 százalékkal nőttek a nettó reálbérek – ami a magyar kétszerese –, miközben a külföldön dolgozók hazautalásai (2,9 százalék) is magasabbak a GDP-arányos magyar adatnál (2,6 százalék). Ennek eredményeképpen a fogyasztási ráta (63 százalék) közel harmadával haladja meg a magyart (49 százalék).

A román sikerek egy északi (skandináv és balti) modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. "Érdemes erősítenünk ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit" – összegezte Matolcsy György.