Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
November végére elfogyhat a magnézium Európában, és ezzel sok iparág veszélybe kerülhet. Az európai magnéziumimport 90%-a kínai – erősítette meg a múlt heti EU-csúcson elhangzott aggályokat a pekingi Global Times.
A kínai kommunista párt angol nyelvű hírportálja szerint gazdasági-kereskedelmi egyeztető mechanizmus kell ahhoz, hogy elkerüljük a magnéziumhiányt. Arra hivatkozik, hogy a magnéziumhiány összefügg a klímaváltozás elleni harccal, vagyis a megoldásnak figyelembe kell vennie, hogy Kína éppúgy karbonsemlegességre törekszik, mint az Európai Unió vagy az Egyesült Államok. Közben viszont mind Brüsszel, mind Washington azzal vádolja Pekinget, hogy Kína a világ első számú környezetszennyező gazdasága.
Miért fenyegeti magnéziumhiány a globális gazdaságot?
Amint a hvg.hu is beszámolt róla, Angela Merkel kancellár az uniós csúcson is felvetette a problémát: elfogyóban vannak a magnéziumkészletek az Európai Unióban, és ennek a hiánynak elsősorban az alumíniumgyártás látja kárát, de közvetve sok más iparág is ideiglenes leállásra kényszerülhet. A kancellár szerint november végére kimerülhetnek a készletek.
A pekingi Global Times szerint jelenleg Kína adja a világ magnéziumexportjának a 75%-át, vagyis meghatározó a szerepe a világkereskedelemben, így az európai hiányhoz is van köze.
Miért csökken az export? Egyrészt, mert Kínában energiahiány van, másrészt pedig, mert Peking mind komolyabban veszi a karbonsemlegességet mint távlati célt. A magnézium előállítása ugyanis igen energiaigényes: 35-40 megawattóra energiára van szükség egyetlen tonna magnézium előállításához.
Emiatt a pekingi hatóságok egészen egyszerűen leállították Kína legjelentősebb magnézium-előállító központját Julinban, Senhszi tartományban. Október elejétől azután újra engedélyezték ennek a kulcsfontosságú központnak a működését, de csak 40%-os kapacitással. Így nem csoda, hogy exportra jóval kevesebb jut, mint korábban.
A mostani leállás a pillanatnyi energiaválsággal függött össze, de a jövőben tartós lehet az ilyen energiafaló ágazatok háttérbe szorítása – hangsúlyozza a Global Times. Amely hozzáfűzi, hogy a Nyugat nagy környezetszennyezőnek titulálja Kínát, de ugyanakkor várja tőle az energiaigényes magnéziumot.
A globális szállító rendszerek amúgy is számtalan problémával küzdenek: magas infláció, a klímaváltozás miatt változó célok, logisztikai gondok, ezért a kínai vezetés szerint irreális lenne Kínától várni az európai magnéziumhiány megoldását. Kína a saját tempójában oldja meg ezeket a problémákat, és ezt a külvilágnak is tiszteletben kell tartania – hangsúlyozza a Global Times.
Figyelembe kell venni, hogy a magnéziumhiány nem oldható meg egyszerűen azzal, hogy növeljük a termelést. Épp ezért javasol Peking olyan gazdasági-kereskedelmi érdekegyeztető mechanizmust az Európai Uniónak, melyben mindkét fél megtalálhatja a számítását.
