Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta friss, A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárása keretében született országjelentéseit. Az Európai Bizottság (első körben az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által gyűjtött adatok tükrében) minden tagállamot évente értékel, nincsenek-e potenciálisan káros makrogazdasági egyensúlyhiányok – ahol komolyabb problémákat látnak, mélyreható vizsgálat következik, majd végső soron a hiba korrigálását elősegíteni hivatott eljárás.

Az első körös vizsgálat 14 makrogazdasági mutató, illetve ezek változása alapján ítéli meg, nagyjából rendben van-e az országok gazdasága. A bizottsági jelentéshez kapcsolódóan az Eurostat is közzétette ezt a táblázatot.

Amiből máris látszik, hogy Magyarország esetében akadnak problémák, de azok egyrészt nem súlyosak, másrészt az összes tagállam mezőnyéhez viszonyítva nincs belőlük sok. Mindössze öt terület van, ahol a magyar makrogazdaság értékei kívül esnek az egészséges (vagyis egyensúlyinak tekinthető) referenciatartományon. Illetve pontosabban kívül estek, a jelentés ugyanis a már lezárt, 2020-as év adatait dolgozza fel.

Az első, hogy az ország nettó külföldi beruházási pozíciója erősen, a GDP 48 százalékát elérő mértékben negatív. Magyarán jóval több külföldi beruházás van Magyarországon, mint amennyi magyarországi kifektetés a világban.

Nem feltétlenül egészséges, hogy a 2010-hez viszonyított munkaerőköltség-index hároméves átlagban több, mint 13 százalékkal nőtt – vagyis a foglalkoztatás jelentősen megdrágult a vállalkozások számára. A növekedés nem vészes, az eurózónán kívüli tagok számára a referenciaérték 12 százalék. A jelentés szerint a munkaerőköltségek emelkedését a korábbi években jórészt ellensúlyozta a forint leértékelődése, ám a következő években további jelentős béremelések várhatók.

Az államadósság túl magas, a GDP 80 százaléka fölött volt 2020 végén a kívánatos 60 százalék helyett.

A pénzügyi szektor kötelezettségállománya jelentősen, több, mint 55 százalékkal nőtt egy év alatt. Ez a legmagasabb szám az unióban, és messze meghaladja a 16,5 százalékos referenciahatárt. Ezzel együtt a magyar bankrendszer stabil – teszi hozzá a jelentés –, a szektor kötelezettségeinek növekedést nem elhanyagolható részben az állami és jegybanki támogatott hitelkonstrukciók magyarázzák. A hitelmoratóriumok kivezetése azonban kihívásokat rejt magában.

A fiatalok körében mért munkanélküliség nem javult, sőt három éves átlagban 2,1 százalékponttal nőtt, ami egy kicsit magas.

Összességében az Európai Bizottság nem tartja szükségesnek további, mélyreható elemzés készítését Magyarországgal kapcsolatban. A tagállamok közül 15-nél ugyanerre a megállapításra jutottak,

9 tagállamnál állapítottak meg egyensúlytalanságot, 3-nál pedig súlyos egyensúlytalanságot.

Utóbbi csoportba Ciprus, Görögország és Olaszország tartoznak – ahogy 2018 óta minden jelentésben.