Hogyan tovább, Magyarország? címmel tartott gazdasági beszélgetést Márki-Zay Péter, az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje és politikai stábjának közgazdászai, vállalkozói az Átriumban szerda este. Az eseményen Bod Péter Ákos és Palócz Éva közgazdászok, valamint Bojár Gábor vállalkozó segítettek a gazdasági helyzet és kilátások elemzésében, az ellenzéki program gazdasági aspektusait viszont még nem vésték kőbe, nem volt hivatalos bejelentés.

Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a gazdasági helyzet leírásánál ugyan a számok nagyon fontosak, sokkal összetettebb, társadalmi kérdésekről is beszélünk. Tisztességes verseny, emelkedő nemzet című előadásában arról beszélt: az okos eljárások, és nem az „okosba megoldás” országa kell legyünk, pláne a technológiai forradalom idején, amikor a tudatlanság gazdasági tényezővé válik. A közgazdász elsősorban a korrupcióval kapcsolatos tévhiteket és féligazságokat igyekezett helyre tenni.

Szerinte a korrupcióérzékelési indexeken való visszaesés nem érdekli az embereket, a korrupciót politikai konstansnak veszik, pedig ebben is lehet javulni és romlani – emlékeztetett arra, hogy egyes országok, amelyek egykor Magyarország mögött voltak, mára sokkal tisztábban gazdálkodnak. Arról az állításról, hogy a magyar gazdaságban „legalább magyar kézben marad a pénz”, azt mondta, hogy már alapjaiban sem igaz, hiszen például a dohánykereskedelem magyar kézből került a kormány által jónak, jobbnak vélt magyar kézbe, a jelenség pedig ideológiai felmentést ad az államnak. Hozzátette: ezzel a vállalkozói réteg sem épül, hiába állítják, hiszen csak bizonyos körök gyarapodnak, miközben a milliárdos nagyságrendű korrupcióval a társadalom veszít. Bod Péter Ákos végül a kormány által sokat hangoztatott, „épül az ország”-tévhitet is kiigazította: szerinte ez a kijelentés is csak azt legitimálja, hogy lehet lopni, miközben nem azt kell nézni, hogy a lopás ellenére mennyi minden épült, hanem azt, hogy anélkül mennyivel több épülhetett volna.

A volt jegybankelnök tréfálkozva azt mondta: bár megadatott és jól esett neki, hogy a saját aláírását láthatta a magyar bankjegyeken, sokkal fájóbb volt az összes Euró-bővítési körből kiesni, pedig a közös pénznemhez való csatlakozás mellett nyomós gazdasági érvek vannak. Az euró bevezetéséhez legalább 5 évre lehet szükség, ami előrevetíti, hogy nem egy ciklus kérdéséről beszélünk, tehát társadalmi, és nem kormányzati megállapodás kell hozzá. Szerinte jelenleg csak a kormány és az MNB nem szeretné az euró bevezetését, miközben az állam és a piaci szektor euróban köt üzleteket, ennek pedig a lakosság issza meg a levét. Beszédét azzal zárta, hogy az euróbevezetéssel „ott ülhetnénk azoknál az asztaloknál, ahol a fontos gazdasági döntések születnek”, de egyelőre ez távoli célnak tűnik.

Bod Péter Ákos

Fazekas István

Ezt követően Palócz Éva közgazdász a növekedés és az egyensúly kérdését boncolgatta Stabil állami pénzügyek, fejlődő vállalatok című beszédében. Bár e téren szerinte is rend volt 2013 és 2019 között, arra figyelmeztetett: ez jórészt az európai uniós támogatásoknak volt köszönhető, ami jól mutatja: a társadalomnak kiemelt érdeke az EU-s alapok elérése, amit az Orbán-kormány jelenleg veszélyeztet. „A korrupció nem olcsó a költségvetés számára” – mondta ezután, utalva arra: a költségvetésből eltűntek a bevételek, a 10 százalékos hiány nagyságát pedig semmi más nem indokolja. Kiemelt veszélyként beszélt az egyelőre 7 százalékosnak becsült, de folyamatosan emelkedő inflációt, amelyet 2021-ről 2022-re fordulva is teherként cipel a társadalom, és ami legfőképp az év eleji gazdasági átárazások miatt üthet nagyot. Ezt a Nemzeti Bank dolga lenne kezelni, amire volt is igyekezet tavaly júniustól, de akármennyire is szűkíti az MNB, a költségvetés folyamatosan bővíti a piacot, és nem tartható, ha a két tényező kioltja egymást, hiszen az államadósság emelkedésével jár, miközben egy emelkedő inflációs közegben minden ország finanszírozása drágábbá válik. Előadása végén Palócz is kitért az eurókérdésre: szerinte ilyen infláció mellett jelenleg esélytelen, hogy egyáltalán megközelítsük az Eurózónába való csatlakozáshoz szükséges gazdasági stabilitást.

Palócz Éva a hvg360 A Kérdés című műsorában

Bojár Gábor Graphisoft-alapító Magyarország és az informatikai forradalom című beszédében arra hívta fel a figyelmet: fel kell ismerni a lehetőségeinket, és a legtöbbet kihozni belőlük. Szerinte a mostani cyberspace-ben, abban az informatikai közegben, amely dominálja a világot, vissza kell nyúlni az ezt meghatározó matematikához, amelyben Magyarország kiemelkedő adottságokkal rendelkezik. Azt ecsetelte: matematikusaink Magyarországról lettek Nobel-díjasok, és a gyerekek az iskolában kiskoruktól kezdve olyan tudást kapnak, amely a világon mindenhol egyenértékű, ennek pedig van olyan erős hagyománya itthon, hogy nemzetközi szinten is jelentős sikereket érhessünk el.

Bojár szorgalmazta, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon a matematika, az informatika és az alapvető műveltség fejlesztése, valamint azt is kifejtette: egy tisztességes környezetben a magyar nép képes boldogulni ügyeskedés nélkül is. Ő is hangsúlyozta a korrupció hátráltató szerepét: szerinte a jelenség legsúlyosabb következménye Magyarországon az, hogy elnyomja a vállalkozási szellemet, és nem egy vállalatról tud, ahol egyszerűen félnek a növekedésből, mert egy bizonyos szint fölé érve a kormány által támogatott „nagyok” célkeresztjébe kerülhetnek.

Bojár Gábor

Kiss-Kuntler Árpád

A beszélgetést Márki-Zay Péter zárta, aki egyébként kedden a hvg.hu-nak is nyilatkozott a gazdasági terveiről. A miniszterelnök-jelölt kampányszlogenjének megfelelően azt hangsúlyozta, a cél az, hogy elinduljunk felfelé, ezért pedig áthozná a Hódmezővásárhelyen már bevett szemléletét, hogy „okosabbnak kell lenni, és nem kell lopni.”

Szerinte ennek egyik fontos eleme, hogy béremeléssel megtartsák és fejlesszék az egészségügy, az oktatás és a rendőrség helyzetét, és ugyan üdvözölte, hogy a kormány megemelte a minimálbéreket, Márki-Zay az európai minimálbér bevezetését szorgalmazná. Hozzátette: szja-kulcsemelést nem terveznek, de az alacsonyabb jövedelműeknek csökkentenék az adókulcsát.

Márki-Zay az infláció megfékezését kiemelt célként jelölte ki, hozzátéve, hogy a beruházások Magyarországon jelenleg az adófizetőket károsítják meg. Ő is megemlítette az EU-s források fontosságát, hangsúlyozva, hogy jelenleg csak a jogállamisági mechanizmushoz nem kötött forrásokhoz férünk hozzá, de kormányváltás esetén a teljes alapot lehívnák, és csatlakoznának az Európai Ügyészségéhez is. Úgy fogalmazott,

a legnagyobb rezsicsökkentést a korrupció csökkentése jelentené.

Márki-Zay nem zárkózott el mai beszédében sem a Kínával és Oroszországgal való üzleteléstől, de leszögezte: ezeket csak kölcsönös előnyök alapján lehet folytatni. A miniszterelnök-jelölt szerint a mai magyar gazdaság keserves helyzetének az oka maga Orbán Viktor és a maffiaszerűen működő rendszer, amelyben nem lehet számítani arra, hogy a vállalkozók egyenlő esélyekkel indulnak. Itt kiemelte: Magyarországon a legnagyobbak a multinacionális vállalatoknak nyújtott támogatások, és ha lefeleznénk őket, még mindig azok maradnának – cserébe 4-500 milliárd jutna a magyar vállalkozóknak. Márki-Zay a tiszta verseny fontosságát hangsúlyozta, ami ha jól működik, nem fog számítani, ki kihez köthető az üzleti életben, hiszen az árakat lefelé nyomja, és az embereknek kedvező, ha többen és nyíltan versenyeznek. Hozzátette: az jó dolog, hogy a magyar tulajdon nő, hiszen kisebb az esély, hogy ezek a vállalkozók „összecsomagolnak”, viszont a mostani rendszerben hatalmas társadalmi szakadékok vannak, a gazdagok pedig aránytalanul és nem megérdemelten gazdagok.

A versenyképességhez pedig versenyképes oktatás is kell – folytatta, újra felemlegetve, hogy ennek alapja, hogy a béreknek újra legyen vonzereje. Szerinte a lepusztított oktatási rendszerrel minden szinten veszít az ország, mert a szakképzések beszűkültek, a tudományos tárgyakat pedig olyan tanárok kénytelenek tanítani, akik nem arra vannak szakosodva. Márki-Zay a korszerű, és nem a diákokat leterhelő oktatásra fektetné a hangsúlyt, ide értve a nyelvoktatást, a közgazdasági, a jogi, az informatikai és a vitakészségek fejlesztését, és a szabad tankönyvválasztást is visszahozná.

Márki-Zay beszéde végén azt mondta: rendszerváltásra van szükség, mert most ugyanott tartunk, mint a szocializmus idején, amikor az imperialista nyugathoz hasonlítottuk magunkat bizonyos statisztikákban, miközben az országromokban hevert. A miniszterelnök-jelölt fő célja, hogy a kivándorolt magyar fiatalokat hazahozza, akik pedig menni akarnak, itt tartsa – ehhez pedig innováció, ésszerű támogatás és tiszta verseny kell.