Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A debreceni repülőtérre szánt pénz nagyobb részét a város kapja, miközben maga a repteret üzemeltető társaság állami tulajdonba kerül.
„A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében” a repülőtér fejlesztésére 2,3 milliárd támogatást utaltak ki a kedd este közzétett kormányhatározattal a debreceni önkormányzatnak, a működtetéshez pedig további 700 milliót a Debrecen International Airport Kft.-nek. Ez az a cég, amelyről januárban döntött a város közgyűlése, hogy 51 százalékos többségi tulajdonrészét ingyen átadja az államnak.
Papp László fideszes polgármester akkor arra hivatkozott, hogy a repülőtér stratégiai fontosságú a város számára, az állam korábban is támogatta a fejlesztését (2020-ban például 730 millió forinttal), ezáltal válhatott az 2019-re a térség legforgalmasabb repülőterévé, megelőzve Kassát és Nagyváradot. A jövőben azonban olyan léptékű fejlesztéseket terveznek, amelyek nem valósíthatók meg komoly állami szerepvállalás nélkül. Például új tűzoltólaktanyát építenek, és megkezdődik az új kifutópálya tervezése.
Az önkormányzattal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek kell megkötnie a támogatási szerződést, mert egy december végi kormánydöntés őt nevezte meg az állami többségi tulajdonba vétel után a repülőteret üzemeltető társaság tulajdonosi jogainak gyakorlójaként. Azzal is őt bízták meg, hogy a repülőtér „középtávú fejlesztési koncepciója támogatásának biztosítása érdekében tegye meg a szükséges notifikációs eljárás lefolytatásával kapcsolatos intézkedéseket”, vagyis egyeztessen az Európai Bizottsággal. A testület 2021 szeptemberében egyszer már jóváhagyta, hogy a magyar kormány és Debrecen önkormányzata 2,5 milliárd forint összegű állami támogatást nyújtson a Debreceni Nemzetközi Repülőtér tulajdonosának.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral. A fejlesztők most is abban reménykedtek, hogy az állam kisegíti őket, Peking azonban csalódást keltett. A kínaiak igazi problémáját azonban semmilyen tőkeinjekció nem tudná megoldani.
A pár egy podcastben reagált a pletykára, mondván, most legalább egy helyen vannak, mert ha nem, mindenki azonnal a válásukról kérdez.