2014 harmadik negyedéve óta tart a reálárak emelkedése az ingatlanpiacon, az áremelkedést nézve Európa első harmadában vagyunk – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a 2021-es helyzetet bemutató sajtótájékoztatón. Az otthonteremtési támogatás megjelenése mindenkinek a fantáziáját megmozgatta, aki lakást akart venni vagy felújítani, ez kitolta a már 2019-re várt visszaesést. A második félévben megjelentek az inflációs félelmek, ezek pedig lendületet adtak a befektetési célú ingatlanvásárlásnak. A kamatemelés hatása nem látszott még a 2021-es számokon, ez inkább a 2022-esben jelenhet majd meg.

A vidéki nagyvárosokban 12–15 százalékos volt az áremelkedés, a főváros környéki agglomerációban 15–30 százalékos drágulást mértek, Budapesten csak néhány százalékkal nőttek az árak. Az olcsóbb városok és a budapesti peremkerületek drágulása volt a legnagyobb, vagyis akinek nincs pénze a kedveltebb helyen lévő ingatlanra, az egyre nehezebben költözhet valahova kintibb helyre.

A kedvezmények nem feltétlen érik el azt a céljukat, hogy a lakáshoz jutás könnyebb legyen

– tette hozzá. Ugyanis miközben nagyot ugrott a kereslet, a kivitelezői kapacitások szűkössé váltak.

De meddig nőhetnek még az árak? Erre a kérdésre azt válaszolta az elemző:

már 2018-ban is mindenki lufinak gondolta az akkori árszinteket,

azóta pedig Pest külső részein 40–45, olcsóbb megyeszékhelyeken 60, Salgótarjánban több, mint 80 százalékos volt az áremelkedés. Sok múlik a támogatásokon, ezekért idén hajrá várható, mielőtt kivezetnék, idén emellett extra jövedelmek érkeznek, ami tovább gerjeszti az áremelkedést. A hitelkamatok növekedése húzhatja vissza a lakáspiac pörgését. Összességében 2023-ra, talán már 2022 második felére várják azt, hogy lassulni fog az áremelkedés, de ez nem azt jelenti, hogy olcsóbbak lesznek a lakások, hanem azt, hogy valahol az infláció szintje körül állhat be a nominális áremelkedés.

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezetője és az OTP Pénzügyi Pont Zrt. vezérigazgatója azt tette ehhez hozzá: nagyon gyors lett a forgási sebesség, rendkívül gyorsan elkelt sok ingatlan,

minden összeállt, hogy egy őrült boom bontakozzon ki a hitelpiacon is.

Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője arról beszélt: alapvetően is növekvő pályán volt a magyar hitelezés, erre jött rá egy óriási béremelkedés, az előző év elején még meglévő nagyon alacsony hitelkamatok, és persze az állami támogatások bővülése. Így 1300 milliárd forint lakáshitelt vettek fel az emberek, és mellé még nagyjából 100 milliárd szabad felhasználású hitelt, amelynek jó részét valószínűleg lakhatásra fordítják, ez az összesen 1400 milliárdos összeg idén 1600 milliárdra nőhet.

Ez együttvéve 40 százalékos növekedés volt 2020-hoz képest. Persze minden relatív, a devizahitelezés idejében jó 30 százalékkal több hitelt vettek ennél fel, ha a lakásárakhoz viszonyítjuk, az első Orbán-kormány időszakában pedig reálértéken kétszer ennyit.

Az új hiteleknek már közel a felét a zöld otthon programban folyósítják az MNB számai alapján becsülve – mondta el. Ezeknek jelentős részét a 140 négyzetméter körüli házakra fordítják, ahogy a felújítási támogatásokat is.

Arról is beszélt: 4-ről 7–7,5 százalékra emelkedhetnének a kamatok, ha a bankok megpróbálják az árazásukba beépíteni a mostani piaci hatásokat. A magyar tapasztalatok alapján valahol 6 százalékos szint környékén van az a kamat, amelyet még könnyű szívvel kifizetnek a legtöbben.