Korrupciógyanú miatt 24 órára őrizetbe vették csütörtökön Bojko Boriszov volt bolgár miniszterelnököt, de vele egy időben letartóztatták az egykori pénzügyminiszterét, a parlament költségvetési bizottságának volt elnökét, valamint Boriszov sajtófőnökét is. A kelet-európai politikában persze nem szokatlan, hogy a politikusok korrupcióval vádolják meg egymást, de odáig mégis ritkán jutnak el, hogy egy volt miniszterelnököt letartóztassanak. Boriszov ráadásul 2009 és 2021 között szinte olyan hatalommal irányította Bulgáriát, hogy hosszú távon elmozdíthatatlannak tűnt (két rövid időszakban nem ő volt a miniszterelnök ekkor, de az első alkalommal viszonylag gyorsan szétesett az ellene összehozott koalíció, másodszor maga mondott le, hogy a gyorsan kiírt választást óriási fölénnyel nyerje meg), már az is nagy meglepetés volt, hogy tavaly elbukta a miniszterelnökséget.

Bojko Boriszov, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt vezetője szavaz a bolgár parlamenti és elnökválasztáson Szófiában 2021. november 14-én

MTI

A magyar ellenzék szimpatizánsai már arra felkaphatják a fejüket, hogy 12 év közel teljhatalom után letartóztatják a korrupcióval vádolt jobboldali populista exminiszterelnököt. Hát még ha azt is hozzátesszük, hogy az egészet a legfőbb ügyész háta mögött szervezték meg, mert őt azzal vádolják, hogy minden áron védelmezi a bukott kormánypártot, az új kormányfő pedig Kanadából tért haza rendet tenni egy korrupcióellenes programmal, miközben azért küzd, hogy egy sokpárti kényszerkoalíciót együtt tartson. De hogy sikerült idáig eljutni?

2020-ban nagy vihart kavart, hogy arról került ki a netre több fénykép, amint a hálószobájában alvó Boriszov mellett ott van az éjjeliszekrényen egy pisztoly, mellette aranyrudak és több köteg 500 eurós, ő pedig védekezés helyett megvádolta a hozzá közel lakó köztársasági elnököt, hogy éjjelente drónnal röpköd a háza felett kompromittáló képeket készíteni. Bulgária ekkor már évek óta az EU legkorruptabb országa volt – 2021-ben Magyarország és Románia holtversenyben utolérte, azóta újra lehagytak minket –, folyamatosan lehetett hallani a pletykákat, hogy az EU-pénzekkel csalnak, de bizonyíték sokáig nem került elő. Aztán megbukott a kormány.

Választási plakátok a bulgáriai Haszkovóban 2021. november 8-án. A parlamenti és elnökválasztást november 14-én tartják Bulgáriában

MTI

2021-ben hét hónap leforgása alatt három választást is tartottak Bulgáriában, mígnem az egyiknek a végén olyan eredmény jött ki, hogy össze lehetett rakni egy koalíciós kormányt, egy olyan párttal az egész élén, amely az év első választásakor még nem is létezett. Ahhoz, hogy ezt az egészet átlássuk, leginkább azt érdemes tudni, hogy nagy vonalakban kik a bolgár politika főszereplői:

• A régi pártok, azaz Boriszov jobboldali populista GERB-je, az oroszbarát szocialisták, valamint a 10-12 százalékos török kisebbség szavazatait mindig biztosan hozó DPSZ – mindhárom volt már kormányon a rendszerváltás óta, mind a három hírhedt a korrupciós ügyeiről, és egymást is kimondottan utálják.
• Az új, korrupció- és gyakran elitellenes pártok: a tavalyi első két választás után Szlavi Trifonov rockzenész-műsorvezető pártja, a Van Ilyen Nép (ITN) próbált kormányt alakítani, de sikertelenül, harmadik próbálkozásra pedig a szavazói kétharmadát elvesztette. Helyette a Folytatjuk a Változást (PP) nevű párt nyerte a harmadik választást, amelyet két, Kanadából, illetve az USA-ból hazatért, Harvardon végzett közgazdász alapított két hónappal korábban, egyikük, Kiril Petkov lett az új miniszterelnök. A harmadik elitellenes párt azóta eltűnt a süllyesztőben, őket leginkább azért érdemes megemlíteni, mert a Talpra! Maffia, Takarodj! név még a sokat látott bolgár politikában is feltűnő volt.
• Demokratikus Bulgária néven fut három zöld, illetve liberális párt szövetsége – ezek léteztek már korábban is, nem kedvelik a régi nagy pártokat, de nem is új protestpártok.
• És változatos formációkban ott volt mindig is az EU-, macedón- és újabban oltásellenes szélsőjobb, akikre Boriszov bármikor számíthatott, akár koalíciós partnerként, akár külső támogatóként.

Tavaly decemberben nagy nehezen sikerült összehozni egy olyan koalíciót, amelynek megvolt a parlamenti többsége: két korrupcióellenes párt, a PP és az ITN összefogott a Demokratikus Bulgáriával, de hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, kénytelenek voltak maguk mellé bevenni a régi pártok közül a szocialistákat. A közös ellenség – Boriszov pártja – adott volt, az ígéret is, hogy letörik a korrupciót.

Kiril Petkov újonnan kinevezett miniszterelnök, a november 14-i előrehozott bolgár parlamenti választásokon győztes Folytatjuk a Változást koalíció társelnöke felszólal a parlamentben, Szófiában 2021. december 13-án

MTI

Ebben az is segítette őket, ami az egyik legfontosabb különbség Bulgária és Magyarország között: Bulgária még Boriszov miniszterelnöksége alatt csatlakozott az Európai Ügyészséghez. A mostani letartóztatások egyetlen nappal az után történtek, hogy Laura Codruta Kövesi uniós főügyész Szófiában járt, és a kormány, valamint az igazságszolgáltatás képviselőivel találkozott. Arról beszélt, hogy rekordszámú panasz érkezett hozzá, ezekkel kapcsolatban összesen 120 vizsgálat indult.

Az ügyek igen változatosak. Vizsgálat folyik az EU-s fejlesztési alapok pénzeinek szabálytalan felhasználása miatt, az uniós agrártámogatások sorsát is figyelik, ahogy az is felmerült, hogy a koronavírus és a válság kezelésére küldött EU-pénzt sem arra használták fel, amire kellett volna. Egyvalami maradt ki belőle, ami pedig Bulgáriában nagy vihart kavart: a spanyol hatóságok még 2020-ban kezdtek el nyomozni, hogy Boriszov benne volt-e egy ötmillió eurós spanyol–bolgár pénzmosási ügyben. Erre nem most fogunk választ kapni, az uniós ügyészség az EU-támogatások felhasználását vizsgálja.

Aszen Vaszilev pénzügyminiszter azóta elmondta: az őrizetbe vett politikusokat azzal gyanúsítják, hogy 556 millió levát, azaz 106 milliárd forintot tüntettek el a költségvetésből. Azt is elárulta, hogy a rendőrség informátora Vaszil Bozskov volt. Ő a bolgár közélet egyik legszürreálisabb alakja – itt írtunk a figyelemre méltó életútjáról –, az amerikai nagykövetség kiszivárgott szavai szerint „Bulgária leghíresebb gengsztere”, aki, miután csődközelbe vitte az ország két legnagyobb futballklubját egymás után, egy lottó- és egy adócsalási gyanú elől menekülni kényszerült az országból az Arab Emírségekbe, ott pedig felfedezte magában a korrupcióellenes harcost, és sorra ásta elő Boriszov gyanús ügyeit. Pártot is alapított, de mindhárom tavalyi választáson a bejutási küszöb alatt marad.

Az, hogy mindezek kapcsán korábban nem jutottak el vádemelésig, a mostani kormánypártok szerint Ivan Gesev legfőbb ügyész hibája. Őt 2019-ben nevezték ki, a korábbi munkássága alapján sokan féltek attól, hogy a GERB politikai igényeit fogja kiszolgálni, és valóban nem sok mindent tett azóta sem, hogy az akkori kormánypárt korrupciógyanús ügyeivel kezdjen valamit. Két és fél év alatt csak egy kormánytag ellen emeltek vádat: Neno Dimov környezetvédelmi minisztert azzal vádolják, hogy a Pernik városa melletti víztisztítóból még akkor is engedte, hogy ipari felhasználók kivegyenek vizet, amikor a városnak már alig maradt ivóvize. Ez azért csekély teljesítmény az ügyészségtől a kritikusok szerint. Gesevet mindenesetre 2026-ig nem lehet leváltani, pedig az új igazságügyi miniszter nagyon próbálkozik ezzel.

A mostani letartóztatássorozat emiatt úgy történt meg, hogy abból a Belügyminisztérium és a rendőrség az ügyészséget kihagyta, a legfőbb ügyésznek állítólag csak akkor szóltak, amikor már mindenkit őrizetbe vettek.

A miniszterelnök felajánlotta Codruta Kövesinek azt, hogy jogászokból kinevez egy tárgyalócsoportot, akik tartják a kapcsolatot az uniós ügyészséggel, a bolgár ügyészséget megkerülve – hogy ezt meg lehet-e szabályosan csinálni, majd kiderül.

A maffia és az oligarchiák elleni heti tüntetésen a szófiai Igazságügyi Palota épülete előtt 2021. július 7-én, a július 11-i előrehozott választások előtt.

AFP

A jobboldaliak most Boriszov háza előtt tartottak szimpátiatüntetést, szerintük csak a rémes közállapotokról próbálják elterelni a figyelmet. Az biztos, hogy a bolgár kormánynak igencsak kapóra jön, hogy a legfontosabb kampányígéretében előrelépés történt, és esély nyílt arra, hogy büntessék a korrupcióért az elődeiket. Rengeteg ugyanis a probléma az országban, a négy párt koalícióját pedig amúgy sem könnyű egyben tartani, minden apró siker jól jön a kormánynak, ez pedig még csak nem is apró volna. A GDP még csak most tér vissza a válság előtti szintre, az infláció 8,4 százalékos, a járványkezelés katasztrofális – a világ második legmagasabb népességarányos Covid-halálozási száma eddig az ottani (a mienk csak a negyedik) –, és ebben a helyzetben okoz belpolitikai és gazdasági krízist egyszerre az orosz–ukrán háború. A koalíció három pártja a nyugatiak felé húz, a szocialisták viszont az oroszokhoz, Sztefan Janev védelmi minisztert Petkov kirúgta, miután nem volt hajlandó háborúnak nevezni az orosz támadást, csak különleges műveletnek. Ráadásul most már a miniszterelnök kínos szavai miatt is magyarázkodni kell: Petkov azzal próbálta megnyugtatni az ukrán menekültek miatt aggódó honfitársait, hogy most másmilyen menekültek jönnek, mint amilyenek eddig,

mert ők európaiak és intelligensek.