Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország kész bármilyen áron kőolajat és olajtermékeket eladni a „baráti országoknak” – nyilatkozta az Izvesztyija című lapnak Nyikolaj Sulginov, orosz energiaügyi miniszter. Szerinte nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a kőolaj ára, „főleg tekintettel a nyugati politikusok nem konstruktív magatartására”.
Sulginov úgy látja, hogy minden nemzetközi cég, amely előrejelzésekkel foglalkozik, most felülvizsgálja az olajárral kapcsolatos korábbi várakozását, mert az egészen más körülmények között készült. A geopolitikai és gazdasági helyzet ilyen változásával korábban senki sem számolt – tette hozzá.
A miniszter 80–150 dollár közötti olajárat tart lehetségesnek (az északi-tengeri Brent nyersolaj ára hordónként 104,69 dollár volt szerda reggel), azt azonban nem fejtette ki, hogy milyen időtávra szól ez a becslés. Mint mondta: „nem az a feladatunk, hogy kitaláljuk, mennyibe fog kerülni az olaj, hanem biztosítani az olajipar működését”.
Kinek adhatja el Moszkva a földgázt és az olajat, ha Európa kiszáll?
Oroszország az energiaexportjából él, ezért Moszkva számára létfontosságú, hogy új partnereket találjon, de ez nem lesz könnyű - állítják a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellének nyilatkoztak.
