GKI: Romániában két és félszer gyorsabban nőttek a nettó keresetek, mint Magyarországon

Az elmúlt évek gyors keresetemelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3%-os növekedést jelent. Bár a rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, kihívást jelent a munkáltatók számára, akiknek ki kell gazdálkodniuk növekvő terheket. Romániával összehasonlítva a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből – írja elemzésében a GKI Zrt.

Romániában a keresetnövekedés több mint kétszerese a magyar növekedésnek

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41%-kal 7,4 euróról 10,4 euróra emelkedett – írja a gazdaságkutató. Ez meglepően alacsonynak tűnik a 97%-os kereset-emelkedés (KSH) mértékét figyelembe véve, amit részben a forint gyengesége magyaráz: 9 év alatt 24%-ot gyengült a forint az euróhoz képest. Ezt kiszűrve

euróban mérve 59%-os volt a keresetemelkedés.

Ezzel szemben Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra, vagyis a 2,1-szeresére nőtt a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5%-ot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.

A román munkaerőköltség 2012-ben még 55%-a volt a hazainak, 2021-re már 82%-a. Ugyanakkor a vállalatok által érzékelt bérköltség ugyanezen időszak alatt Magyarországon 31%-kal, Romániában pedig 32%-kal növekedett.

Vagyis a sokkal gyorsabb román keresetemelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani cégeknek, mint a jóval alacsonyabb hazai keresetnövekedés a magyar vállalkozások számára.

Közel ugyanolyan arányú költségnövelés mellett kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni a magyarok

Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka egyrészt a sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés, másrészt az, hogy jelentős dotációt – például innovációs forrásokból és egyedi kormányzati döntések következtében – kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is. Ezzel szemben Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, míg a munkavállalói terhek jócskán emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.

Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete tíz év alatt több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3%-kal) nőtt, amíg Magyarországon csak 52%-kal 14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra emelkedett (évi 4,5%-kal). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56%-a volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77%-a – vonják le a következtetést a kutatók.

A hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.

Idén februárban azt is megállapította a GKI, hogy míg a román családok jövedelme 136 százalékkal emelkedett az elmúlt tíz év alatt, addig a magyaroké csak 72 százalékkal nőtt.