40 százalékos örökösödési adót kellene fizetnie az új angol királynak, mert Erzsébet királynő vagyona meghaladja a 325 ezer fontos értékhatárt. 1993-ban azonban olyan megállapodás született a királyi udvar és a brit kormány között, amely mentesíti az uralkodókat a közteher alól.

15,2 milliárd fontra becsülik a királyi vagyont Nagy Britanniában, a 40%-os örökösödési adó tehát hatalmas összeget tenne ki. Az uralkodó nem rendelkezhet szabadon ezzel a hatalmas vagyonnal, amelyben benne van például a királyi képgyűjtemény is, hanem azt a kormány kezeli. A profit 25%-át átutalja a királyi udvarnak, amely ebből fedezi Őfelsége kiadásait.

Erzsébet királynőnek ettől függetlenül volt egy nagy birtoka, a lancasteri hercegség. Ezt sem sújtja örökösödési adó. A mentesség kiterjed az uralkodó párjára is.

Legutóbb az anyakirályné, Erzsébet királynő édesanyja kapcsán merült fel ez a probléma. Az anyakirályné 2002-ben halt meg, és 70 millió fontos örökséget hagyott maga után. Két lánya közül akkor már csak Erzsébet élt, ő örökölte a vagyont, de nem kellett utána adóznia.

Az örökösödési adó alóli mentesség csak magára az uralkodóra és párjára vonatkozik, mindenki másnak adóznia kell azután, amit Erzsébet királynő ráhagyott.

Személyi jövedelemadót fizet az uralkodó

Az uralkodó azért fizet adót: jövedelmei után a személyi jövedelemadót megfizeti. A törvények értelmében erre nem lenne köteles az Egyesült Királyságban, de Erzsébet királynő úgy döntött, más állampolgárokhoz hasonlóan adózik, hogy ezzel is növelje a monarchia népszerűségét. Károly király követi őt ebben.

A kilencvenes években nagy vita bontakozott ki arról, hogy ki fizesse ki a windsori kastély újjáépítését. Egy tűzvész alaposan megrongálta a királyi kastélyt, és a kialakult politikai vitában a kormánynak kellett rendeznie a helyzetet – emlékeztet a londoni Guardian.

Erzsébet királynő gyászszertartását hétfőn tartják meg a Westminster apátságban Londonban, majd Windsorban helyezik örök nyugalomra.