Szeptemberben az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 181 milliárd forint többletet ért el, szemben az előző évi azonos havi 391,3 milliárd forintos deficittel – írja jelentésében a Pénzügyminisztérium.

Szeptember végéig összesen az államháztartás központi alrendszere 2691,7 milliárd forintos hiánnyal zárt (a teljes évi terv 3152,7 milliárd forint). Ezen belül a közvetlenül a kormány alá tartozó központi költségvetés 2773,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 252,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 171,3 milliárd forintos hiányt értek el.

A jelentésben szerepel, amit Varga Mihály pénzügyminiszter szóban már bejelentett: a kormány az európai uniós módszertan (ESA) szerinti államháztartás 2022. évi hiánycélját a GDP 4,9 százalékáról 6,1 százalékra emeli. Az 1,2 százalékpontos különbséget az magyarázza, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) 2022. júliusi jogszabály alapján különleges földgázkészletet halmoz fel. A forintban számolva mintegy 740 milliárd forint értékű vásárlás azért növeli az ESA-hiányt, mert az unió statisztikai hivatala, az Eurostat döntése szerint az MSZKSZ-t a kormányzati szektor részének kell tekinteni.

A jelentés – ahogy szóban Varga Mihály – hangsúlyozza, hogy a gázbeszerzési tételtől eltekintve a hiánycél továbbra is 4,9 százalék.

A bevételek kapcsán a jelentés kiemeli, hogy

szeptember végéig az előző év azonos időszakához képest 15,9 százalékkal magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek.

Szeptember végéig az általános forgalmi adóból (áfából) 5044,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 1169,3 milliárd forinttal haladta meg.

A vártnál magasabb áfabevételek mögött részben a vártnál sokkal magasabb (immár 20 százalék fölötti) infláció áll: minél drágábbak a termékek és a szolgáltatások, számszerűen annál nagyobb az árak áfatartalma is.