Visszajöhet-e innen az Európai Unió vagy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia útját követi, melyek évről évre jelentős kereskedelmi deficitet produkálnak. A brüsszeli Politico vizsgálta meg a számokat, amelyek nemigen adnak okot optimizmusra.

64,7 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg deficitje augusztus végén. Az eurózóna esetében ez 50,9 milliárd euró volt. Tavaly még 2,8 milliárd eurós többletet mutatott a mérleg. Mindez kihat a fizetési mérlegre is, mely az Európai Központi Bank szerint 26,32 milliárd eurós deficitet mutatott.

Mennyire nagy baj ez?

A kereskedelmi mérleg deficitjét jórészt az energiaválság okozza. A szakértők véleménye megoszlik abban, hogy meddig maradnak magasan az energiaárak, de abban egyetértenek, hogy a jövő évben még ezzel kell számolni. Augusztus óta jelentős mértékben csökkentek az energiaárak, ez mindenképp javíthatja az éves mérleget.

“Azt gondoljuk, hogy hosszú távon fennmaradnak a magas energiaárak, de természetesen nem az augusztusi szinten” – nyilatkozta a Politicónak a Danske Bank vezető elemzője. Kristoffer Kjaer Lomholt kiemelte, hogy az eurózóna mint nagy energiaimportőr különösen nehéz helyzetbe került, és ennek megvan a hatása az euró árfolyamra is. A Flint Global szakértője szerint a kereskedelmi mérleg deficitjét elsősorban az energiaválság okozza, ezért csak rövid távú a probléma.

“Idővel ez megoldódhat” – mondja Sam Lowe.

Az Európai Unió brüsszeli központjában rámutatnak arra, hogy az orosz kereskedelem csökkenése is hozzájárult a deficithez. “Miközben az importunk jelentősen csökkent az energiaárak növekedése miatt, többet kellett érte fizetni. Az exportunk ugyanakkor beleállt a földbe a szankciók miatt.”

Az igazán kínos kérdés az, hogy vajon meg tudja-e őrizni versenyképességét a világpiacon az Európai Unió akkor is, hogyha magasan maradnak az energia árak. Az olcsóbb euró drágítja az importot, de ösztönzi az exportot. “Arra számítunk, hogy az euró árfolyama továbbra is csökken” – jósolja Robin Brooks, az Institute of International Finance vezető közgazdásza.

Hogy reagál a reálgazdaság?

Németország, az Európai Unió legerősebb gazdasága 14 százalékkal növelte exportját augusztus végéig. Csakhogy az import értéke 27 százalékkal nőtt. “Nem teljesítünk jól a versenyben, melyben meghatározóak a költségek. Ha ez sokáig eltart, akkor az ipar egyes részei nagyobb nyomás alá kerülhetnek” – fogalmazza meg a helyzetet diplomatikusan Krämer, a német ipari vállalkozók szövetségének nevében.

Olaf Scholz kancellár november elején Kínába látogat – sok német üzletember kíséretében. Németország legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, amelynek gyorsan bővülő hatalmas piaca jó lehetőségeket teremt a német exportnak.