Idén január és szeptember között 13 617 lakást vettek használatba az országban, 7,7 százalékkal többet, mint a tavalyi első három negyedévben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal.

A főváros és a vidék közötti különbség jelentős: Budapesten 10 százalékkal visszaesett az újonnan átadott lakások száma (így lett 4533), a megyei jogú városokban 27 százalékkal nőtt, a kisebb városokban 7,7, a falvakban pedig 36 százalékos volt az emelkedés.

Ami pedig a jövőt illeti: a beadott építési engedélyek és bejelentések alapján 25 984 lakás építését tervezik, 16 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor.

Budapesten várható nagy roham: egy év alatt szinte pontosan megduplázódott – 99 százalékkal nőtt – az épülő vagy tervezett lakások száma.

A megyei jogú városokban 1 százalékos a növekedés, a községekben 2, a kisebb városokban pedig 7,3 százalékkal csökkent ez a szám.

Az idén használatba vett lakások 46 százaléka családi házban, 42 százaléka többlakásos épületben, 9,2 százaléka lakóparkban található, a tavaly ilyenkorihoz képest a családi házak és a lakóparki épületek aránya nőtt. Ezzel függ össze az is, hogy az újonnan használatba vett lakások átlagos alapterülete 6,7 négyzetméterrel nagyobb, mint egy évvel korábban, 93,7 négyzetméter.

Egy éve ilyenkor az új lakások 67 százalékának volt cég az építtetője, 32-nek magánszemély, mostanra ez az arány 62-37-re változott.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt tette hozzá még a KSH adataihoz, hogy az árak még 25–30 százalékkal magasabbak, mint tavaly ilyenkor, de havi szinten már stagnálnak. „Bár a kedvezményes lakásépítési áfa határidejét kitolták, ami élénkíthetné az új lakások piacát, ugyanakkor az óvatosság is érzékelhető. Az infláció eredményeként növekvő megélhetési kiadások, a lakáshitelkamatok emelkedése, az építkezések drágulása is szerepet játszik abban, hogy sokan elhalasztották az esetleges lakásépítést vagy újlakás-vásárlásukat” – fogalmazott.