Romániában 16 százalék, Magyarországon 20 százalék fölött az infláció, miközben a nemzeti bankok 1, illetve 4 százalékot terveztek. Magyarországon a kenyér és a sajt körülbelül 70 százalékkal kerül többe, mint tavaly. A cukor ára Lengyelországban 50 százalékkal nőtt egy év alatt. Emiatt a lengyel boltokban sok helyen áruhiány alakult ki, mert az emberek felvásárolják a cukrot, arra számítanak ugyanis, hogy az áremelkedés tovább folytatódik.

A szakszervezetek érthető módon béremelést követelnek, hogy megvédjék a lakosság vásárlóerejét. A cégek árat emelnek, hogy profitot tudjanak produkálni. Az eredmény: elhúzódó infláció. Hiába emelik a nemzeti bankok az alapkamatot, az nem állítja meg az árak növekedését.

„Minél tovább marad erős az infláció és a bérnyomás, annál nagyobb a kockázata annak, hogy csakis nagy alapkamatemelés és magas munkanélküliség lesz képes csökkenteni a keresletet és helyreállítani az árstabilitást” – nyilatkozta a Reutersnek Nicholas Farr, a Capital Economics Feltörekvő Európa részlegének szakértője.

A nemzeti bankok szavahihetősége is problémává válik ilyen helyzetben: Magyarországon kénytelenek voltak szigorítani vészhelyzetben a forint árfolyama miatt, pedig korábban megígérték, hogy leállnak a kamatlábemeléssel.

Lengyelországban is arra törekszik a nemzeti bank, hogy leállítsa az alapkamat emelését, de nehéz lesz így megfékezni az inflációt, hiszen a kormány önti a pénzt a piacra a jövő évi választás előtt. Dan Bucsa, az Unicredit vezető közgazdásza megvizsgálta az első háromnegyedév adatait, és ebből arra a következtetésre jutott, hogy „a lakosság költekezik, mert arra számít, hogy az infláció folytatódni fog, és abban reménykedik, hogy a bérek is emelkednek”.

A magyar családok inflációs várakozása messze tíz százalék fölött van még a nemzeti bank felmérése szerint is. Lengyelországban a lakosság 70 százaléka arra számít, hogy az infláció folytatódik, sőt még gyorsulhat is a következő 12 hónapban.

A szegények az igazi vesztesek

“Minden egyre drágább: a kenyér, az alapvető élelmiszerek, az étolaj, minden” – mondta a Reuters tudósítójának egy gyerekét egyedül nevelő anya Budapesten. A 47 éves Kristófi Erzsébet az ingyenkonyhán áll sorban levesért, mert nem tudja fedezni az alapvető kiadásait.

Magyarországon a kormány ársapkával próbálja megfogni az inflációt, de egyelőre nem sok sikerrel.

A magas infláció béremelési követeléseket vált ki mindenütt. Varsóban arra számítanak, hogy a gazdaság növekedése jövőre 1 százalékra lassul, de a gyáriparosok szövetsége szerint a béremelések mértéke 10–12 százalék lesz. Magyarországon 9 százalékos átlagos béremelésre számítanak a cégek.

Miből tudják ezt kigazdálkodni?

Az eurozóna arra számít, hogy 2024 januárjára visszaeshet az infláció az évi 2 százalékos szintre. Ez az Európai Központi Bank elképzelése. Közép- és Kelet-Európában egészen más a helyzet.

„Számomra az a legnagyobb fenyegetés, hogy az inflációs előrejelzések nagyon magasak” – nyilatkozta a Reutersnek a lengyel nemzeti bank egyik vezetője. Joanna Tyrowicz egyelőre kisebbségben van a vezetésben, mert tovább szeretné emelni a kamatlábat, de ettől a többség egyelőre óvakodik.

„A megalapozatlan remények miatt Lengyelország helyzete nyilvánvalóan különbözik az eurozóna helyzetétől” – mondja a nemzeti bankos döntéshozó. „Lengyelországban az infláció 20 százalék körül tetőzhet a jövő év februárjában, és utána tartósan 10 százalék fölött maradhat egészen 2024 végéig” – jósolja a Société Générale szakértője.

Marek Drimal szerint a magyar infláció február és április között tetőzhet 24 százalék körül, majd sokáig 10 százalék fölött maradhat. Újra egy számjegyű az infláció legkorábban 2024 közepén lehet Magyarországon – jósolja a Société Générale szakértője.

Csehországban a cégek 10 százalékos inflációra számítanak egy év múlva, utána pedig három évig 7,5 százalékra minden évben. Ez derül ki a prágai nemzeti bank felméréséből.

Az Erste csoport szakértői is úgy vélik, hogy Közép- és Kelet-Európában „az infláció tartós jelenség lesz” – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.