A magyarok nem akarnak dolgozni.

A gombatermesztéssel és -forgalmazással foglalkozó Bio-Fungi vezetője a hazai mezőgazdaság egyik alapvető problémáját fogalmazta meg így: Mutsy Árpád, a kft. alapító-tulajdonosa növekedésük akadályát látja a munkaerőhiányban. És egyből magyarázatot arra, hogy a cég ócsai telepén ottjártunkkor miért meglepően sok délkelet-ázsiai dolgozó készíti elő szállításra a cég termékeit: termeszthető étkezési gombákat, gombaalapanyagokat és komposztokat.

Mutsy Árpád

Reviczky Zsolt

Mutsy ezzel kapcsolatban annyit árult el, hogy egy szerencsés véletlen folyamán lett lehetőségük munkaerő toborzására Bangkokban, Thaiföldön – azóta pedig kiderült, a régióban könnyen tudnak munkásokat találni, akiknek aztán Magyarországon szállást is biztosítanak.

A Bio-Fungi ócsai telepén 12 864 négyzetméteres és 12 550 négyzetméteres termesztőfelületű felszíni gombatermesztő házban nőnek a csiperkék. A laskagombákat 12 termesztősátorban nevelik. Másik fő tevékenységük a komposztgyártás, itt a mezőgazdasági hulladékokat tudatosan szelektív táptalajjá alakítják.

A cég történetét ebben a cikkünkben mutattuk be:

A multikkal is megvívott a magyar gombás, aki nagyban játszott és bejött neki

Bár a magyarok nem eszik a gombát, a csiperke, a laska és a komposztgyártás több mint kilencmilliárd forintos éves nettó árbevételt hozott az év agráremberének megválasztott Mutsy Árpád cégeinek. Mutsy Árpád szerint kicsiben nem lehet elkezdeni: legalább 1-1,5 millió eurós gombafarmmal érdemes elindulni. Pedig egy négyzetméter termőfelület kialakításakor a bekerülési költség 500-550 euró.

Olcsó, könnyen kezelhető, mégis van mit fejleszteni rajta

A gomba aránylag olcsó élelmiszeripari termék, mivel rendkívül gyorsan nő, a Bio-Fungi pedig fennállása 31 éve alatt több bel- és külföldi piacot is ellát már vele – bevétele csaknem kétharmada származik exportból. Ezekre a helyekre a gombát a Budapesthez közeli Ócsán található telepéről akár órákon belül el tudja juttatni. A szállítás előkészítéséhez ráadásul a leszedés után mindössze hűtésre van szükség, több mezőgazdasági termékkel szemben a gomba más vegyi kezelésre nem szorul, hogy megőrizze állagát, amíg a boltba ér.

A Bio-Fungi is azt a maréknyi fajtát árulja gombából, amelyek amúgy a hazai kiskereskedelemben elérhető, pedig még a termeszthető gombákból is több létezik Magyarországon. Mutsy szavaiból az szűrhető le, hogy ez alapvetően keresleti kérdés: a csiperke jó mindenre, a laska is semleges, miközben több év munkája volt, hogy a karakteresebb ízű shitaakéval piacot szerezzenek, amit még most is az ázsiai közösség kedvel inkább. A kereslet szűkösségére az is magyarázat, hogy magyarok átlagosan mindössze másfél kiló gombát esznek évente, míg Európában 3-4 kiló fogy.

Reviczky Zsolt

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a cég ne fejlesztene folyamatosan: igyekszik például az ideális termesztőközeget kifejleszteni gombái számára, legyen szó a csiperke komposztjáról, a laskához felhasznált, hőkezeléssel sterilizálható szalmáról vagy az ínyencségnek számító ördögszekér laska „talajáról”, amelynek összetételét titokként őrzik.

A vállalat Kanadáig ment, hogy a mostani működését robotizálja, automatizálja, többek között azért, hogy kiváltsa a nehezen megnyerhető munkaerőt. Mutsy azonban kiemelte, most még nagy szükség van az emberre ebben az ágazatban. Meg kell tudni ítélni a gomba érettségét, kell a kézügyesség a szedéshez is, a kísérleti robotok pedig még lassúak egy ilyen szintű üzemhez, de abban ő is biztos, hogy a váltás, a precíziós szintlépés náluk meg fog történni néhány éven belül.

Példát mutathat a mezőgazdaságnak a gombatermesztés

A precízió és a digitális áttérés azonban nem csak a gombaágazat számára jelenthet ugrást: anélkül nagy bajok várnak a hazai mezőgazdaságra, és ez nemcsak a munkaerőhiány gondját jelenti, de azt is, hogy mindenki nyakán ott marad a kirívóan drága élelmiszer súlya.

A mezőgazdaság jó ideje problémát jelent nagyobb léptékben is a magyar gazdaságnak. Ha az időjárási körülmények jól alakulnak, akkor a szektor nagyot dob az összterméken, de ha egy olyan aszályos év adódik, mint a tavalyi, és a termelők nem rendelkeznek a kellő öntözési technológiával, akkor ugyanannyi ki is esik.

Mindez pedig nemcsak a terméshozamokban jelenik meg, de az árakban is. Török Lajos, az Equilor befektetési cég vezető elemzője úgy véli, hogy

a hazai termelés alacsony hatékonysága önmagában legalább 3 százalékos differenciát hoz a kiugró – decemberben 24,5 százalékos – magyar inflációban más országokkal összevetve.

Ezt erősíti, hogy a 24,5 százalékos adatot jelentős mértékben tolta meg az élelmiszerek éves szinten csaknem 50 százalékos drágulása, amit csak részben magyaráz a forint gyengülése, hiszen jórészt hazai alapanyagokról van szó.

Nem informatikusok kellenek

Ezeket a problémákat a nagy gazdálkodók már felismerték, az átállás az adat alapú gazdálkodásra több fiatalt is elkezdett vonzani, pedig a generációváltás hagyományosan problematikus kérdés, nem csak a mezőgazdaságban. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Bio-Funghinál tartott sajtóbeszélgetésen strukturális változások szükségességéről beszélt. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnöke pedig kiemelte:

nem az a feladat, hogy a gazdálkodókból informatikusokat és adatelemzőket teremtsenek,

de a kormányzatnak és a kamarának kell olyan tudásanyagot összeállítani, amit az iparágnak ezt a területét kevésbé ismerő gazda is fel tud használni.

Mindez azért is fontos, mert az átalakuló uniós agrárpolitikában a pályázati rendszerben is kellenek majd olyan adatok, amit például egy drónnal, több éven keresztül lehet begyűjteni egy művelt területről, és műholdas adatszerzési lehetőségekhez is érdemes már nekiindulni, mert van ilyen a piacon. A folyamat beindult, egyre nagyobb arányú az üvegházakban termelt élelmiszer, a modernizált állattartás, azt azonban Mártonffy is elismerte, hogy ez a látványos átalakulás nehezen fog a mezőgazdaság minden szintjére egyhamar eljutni.

Amikor mindenki nyer: így lesz a 21. században tyúkból tojás, magból búza

Egyelőre megállíthatatlanul nő a világ népessége, emelkedik az életszínvonal, közben pedig - a klímaváltozás miatt - egyre több és nagyobb veszély fenyegeti a mezőgazdasági terményeket, egyebek mellet az egyik legfontosabbat, a búzát is. A növekvő igények kiszolgálására és a termést veszélyeztető kihívásokra is van válasz, amit úgy hívnak, precíziós termelés.

A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció szerepére február elején egy konferencián is igyekeznek felhívni a figyelmet – ahogy arra is, az új technológiák alkalmazása jóval többet jelenthet, mint például a drónos permetezés.

Reviczky Zsolt

A Bio-Funghinál például azt, hogy az ócsai telep egyes egységeit már gépes megfigyeléssel és vezérléssel üzemeltetik, így távolról is lehet figyelni a hőmérsékletet vagy a páratartalmat. Ha esetleg probléma lenne, ezeket a berendezéseket a helyszínen kézzel is lehet kezelni. A cég saját pályázatában pedig egy új, futószalagnak tűnő újítást vezetne be, amikor a gombasor megy a szedő dolgozók keze alá, míg jelenleg ez még fordítva van.