A diszkrét diplomáciai csatornákat az invázió kezdete óta Nyikolaj Vorobej vállalkozó és Viktor Sejman volt vezető köztisztviselő által irányított csapaton keresztül tartották nyitva. Mindkét férfi közel áll a belarusz elnökhöz, Aljakszandr Lukasenkához (képünkön). Petro Porosenko ukrán üzletember és volt ukrán elnök szintén szorgoskodott a színfalak mögött, hogy életben tartsa a Kijev és Minszk közötti kapcsolatokat – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online.

A lap szerint Vorobej erős üzleti kapcsolatokkal rendelkezik Ukrajnában, ahol egykor egy olajvállalatot irányított. A céget 2021 februárjában az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács lefoglalta. Vorobej közel állt Igor Kolomojszkij és Viktor Medvedcsuk oligarchákhoz is, akik mostanra Kijevben már árulónak számítanak. Ennek ellenére Vorobej még mindig támaszkodhat ukrán üzleti kapcsolataira, hogy párhuzamos diplomáciai kezdeményezéseket tegyen, bár ezeket nem támogatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szűk körei – írja a lap.

Sejman tapasztalt diplomata. A volt katonatiszt, aki sokáig Lukasenka rendszerének főszilovikja volt, 2013 és 2021 között a minszki elnöki ügyek igazgatóságát vezette, amely a kormány által szabályozott exportot és a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat felügyeli. 2009 és 2013 között a különleges ügyek elnöki tanácsadójaként felügyelte a Venezuelába és Afrikába irányuló fegyvereladásokat. Hivatalosan 2021 júniusában mondott le, de továbbra is részt vett az ország ügyeiben, tavaly a venezuelai és a szakadár abháziai köztársasági diplomáciai küldöttségek vezetőjeként bukkant fel újra.

Minszknek a néhai Vlagyimir Makej külügyminiszter által képviselt „több lábon álló diplomáciai megközelítése” súlyos csapást szenvedett, miután a 2020-as fehéroroszországi választásokat követő zavargások után a Nyugat szankciókkal sújtotta a rendszert. Lukasenka számos magánközvetítőt hívott segítségül, hogy nyitva tartsa a csatornákat euroatlanti szövetségeseivel. E szövetségesek közé tartozik a genfi székhelyű, Ukrajnában működő Centre for Humanitarian Dialogue nevű civil szervezet és az SOS Méditerranée, amely 2021 novemberében részt vett a fehérorosz–lengyel határon kialakult migránsválság kezelésében.

A háború utáni időszakot szem előtt tartva Kijev igyekszik maga mellett tartani Fehéroroszországot, mivel az ország stratégiai szerepet tölt be az európai biztonság fenntartásában. Miközben Kijev közvetlenül tárgyal Minszkkel, a száműzetésben élő fehérorosz ellenzéket távol tartja ezektől a tárgyalásoktól. Eközben Lukasenka minden lehetőséget nyitva tart, mert nem tudja, hogy az orosz–ukrán háborút ki nyeri végül. Ez egy kettős játszma, amelyet az orosz titkosszolgálatok is nagyon is jól ismernek – jegyzi meg az Intelligence Online, amely azt is írta:

Annak ellenére, hogy Fehéroroszország részt vett az orosz katonai konfliktusban, ukrán közvetítők közbenjártak, hogy a Brüsszel által júniusban elfogadott hatodik szankciós csomag kevesebb fehérorosz szervezetet érintsen.