Csalók hívnak telefonon magánszemélyeket, s ennek során a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevében próbálják megszerezni az ügyfelek adatait és pénzét, holott a jegybank semmilyen esetben nem keresi meg az ügyfeleket – írják közleményben. Hozzáteszik, az MNB tevékenységi körébe nem tartoznak bele a lakossági vagy vállalati banki elszámolást, illetve adminisztrációs tevékenységek.

Az MNB ügyfélbejelentések alapján értesült a visszaélési kísérletekről, amelyek során a csalók sürgős intézkedést kérnek az emberektől és segítséget (például „vírusirtó” programot) ajánlanak nekik az állítólagosan „megtámadott” bankszámlájuk elleni védekezéshez. A telefonálók a beszélgetések során azt állítják „közreműködnek a banki utalásokban” és arról érdeklődnek, az ügyfél indított-e utalást bankszámlájáról, mert csalás gyanúja merülhetett fel. Ha a hívott fél nem működik együtt, a csalók a bankszámla „befagyasztásával” fenyegetőznek.

Fontos tudni, hogy sem az MNB, sem a kereskedelmi bankok nem kérik el soha az ügyfelektől telefonon vagy elektronikus úton azok bizalmas azonosítóit (pl. internet- vagy mobilbanki jelszót, SMS-ben kapott megerősítő kódot). Ezért ilyen hívásoknál érdemes pontosító kérdéseket feltenni, gyanús esetben megszakítani a kapcsolatot és az ismert banki ügyfélszolgálati telefonszámon érdeklődni, valamint célszerű a rendőrséghez fordulni.

A kibercsalások során telefonon, SMS-ben vagy e-mailen, megtévesztéssel, érzelmi manipulálással próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy adják ki bizalmas, titkos banki azonosító adataikat (belépési azonosító, jelszó, PIN-kód, telekód stb.). Előfordulhat, hogy a csalók e-mailben vagy akár egy népszerű csevegőprogramon keresztül hamis banki honlapra invitálnak vagy egy „vírusirtó” (valójában kémprogram) letöltését kérik. Ha valaki esetleg mégis küldött pénzt a csalóknak, érdemes azt is haladéktalanul bejelenteni a bankjának (az összeg visszaszerzése érdekében) és a nyomozó hatóságnak.

A letöltéssel vagy a linkre kattintva az ügyfelek maguk szolgáltatják ki a csalóknak banki adataikat a hamis banki honlapon, illetve ártó szándékú vírust (trójai programot) helyeznek el számítógépükön. Utóbbival ugyanis távoli hozzáférést tesznek lehetővé banki eszközeikhez a csalóknak.