Új nagyhatalmak jönnek az akkumulátorgyártásban, borulhat az eddigi trend

Várhatóan ez már 964 ezer tonna lesz, jövőre pedig átlépheti az egymilliós határt: 1,16 millió tonnára számítanak a szakértők, akik szerint a világon Dél-Amerikában található a legtöbb lítium, méghozzá a Bolívia-Chile-Argentína háromszögben.

A Reuters értesülései szerint Gabriel Boric, Chile nemrég megválasztott baloldali elnöke teljesen állami irányítás alá kívánja helyezni a lítiumkitermelést. Meg is indokolta, hogy miért: „Csakis így lehet megfelelőképp kezelni az ott élő őslakosság jogait és a környezetvédelem problémáit.”

A chilei Atacama sivatagban található a világ legnagyobb lítiumkészlete. Nemrég ott járt Patricia Vasquez, az amerikai Wilson Center szakértője, aki azt vette észre, hogy csak két cég termeli ki az értékes nyersanyagot Chilében, miközben Argentínában a kormányzat kedvezményekkel ösztönzi a kitermelést, amely dinamikus növekedést produkál. Érdekes módon Chilében a katonai diktatúra törvényét alkalmazzák, amely még Pinochet tábornok idején kimondta, hogy stratégiai nyersanyagok esetében az államnak szuverén döntési joga van. Ezért Chilében a lítium stratégiai nyersanyagnak számít. Ez lassítja a kitermelést, mert sokkal jobban figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat.

Argentínában viszont egy piacbarát törvényt alkalmaznak. Ennek következtében a lítiumkitermelő cégek adókedvezményeket kapnak és viszonylag kis bányajáradékot kell fizetniük.

Chile jelenleg a világ második legnagyobb lítiumtermelője Ausztrália után: 26 ezer tonna 2021-ben, de itt van a legnagyobb készlet – 9,2 millió tonna. A Cordillera de la Sal- Sós Cordillera hegységben találhatóak a lelőhelyek 7500 láb magasan. A lítiumot tartalmazó sóoldatot kiszáradt tavakba szállítják, ahol a nap és a szél hatására sókristályok alakulnak ki, melyeknek 6 százalék a lítiumtartalma.

Argentínában kevesebb a lítium és gyakrabban van eső, amely lassítja a folyamatot, de annál több az egymással is versengő kitermelő cég. Argentína lítiumkészlete csak 2,2 millió tonna, de 36 cég kért kitermelési engedélyt, míg Chilében összesen kettő, azokból is az egyik állami, a másik pedig csakis szigorú állami ellenőrzés mellett működhet. Argentínában sok a külföldi cég: francia, kínai stb. A francia Eramine már 400 millió dollárért épít egy lítiumfeldolgozót Argentínában. Buenos Airesben úgy vélik, hogy a gazdasági válságból talán a lítium révén találhatnak kiutat, ezért 4,2 milliárd dollár értékben hirdettek meg kitermelési engedélyeket.

Gazdasági érdek kontra környezetvédelem

Az USA lítiumimportjának 54 százaléka Argentínából jön, Chile részesedése 37 százalék volt. Miután Argentína dinamikusabban növeli a kitermelést, mint Chile, ezért megelőzheti a világranglistán, elérve Ausztrália mögött a második helyet a következő hat év folyamán – írja az amerikai Wilson kutató központ szakértője.

Chile dinamikusabban is növelhetné a kitermelést, akár meg is háromszorozhatná azt, de az állam által diktált feltételek riasztóak: a bányajáradék például a lítium export árának a 40 százalékát is elérheti.

Mi lesz a környezettel? Különösen a vízhiány okoz nagy gondot ezen az amúgy is nagyon száraz vidéken. Ezért mindkét országban sok kitermelő helyen már újrahasznosított vizet használnak, mert oly gyakori az aszály.

Az őslakosság is a víz miatt aggódik a leginkább. Még Chile legfelső bíróságáig is elmentek annak érdekében, hogy rákényszerítsék a lítiumbányász cégeket: biztosítsák az őslakosság vízellátását.

Új technológiákkal is kísérleteznek mindkét állam lítiumbányászatában. Chilében például 1,5 milliárd dolláros program indult, melynek célja a friss vízmentes lítiumbányászat. Argentínában arra kötelezik a lítiumkitermelő cégeket, hogy rendszeresen adjanak le jelentést a környezet állapotáról.

Argentínában októberben elnökválasztás lesz, ott is téma a lítiumbányászat. Ezért a kormányzat hangsúlyozza, hogy a lítiumbányászat jövője attól függ, hogy mennyire lesznek képesek a kitermelő cégek környezetbarát technológiát kidolgozni Argentínában.