Tíz deka magyar vaj 509 forint, tíz deka magyar vaj 509 forint.

Ezt ismételgette félhangosan egy idős nő, miközben hozzánk hasonlóan igyekezett egy józsefvárosi szupermarket felé. Mint később kiderült, a heti akcióból tájékozódva kereste a terméket, ahogy az is kiderült, a termék távolról sem a legolcsóbb volt a saját kategóriájában.

Azt mindenesetre jól mutatta, hogyan is indulnak manapság az emberek vásárolni: felvértezve a hirdetésekből szerzett információkkal. Tudja ezt a kormány is, amely úgy döntött, ő is részt akar magának az akciómániából – jó eséllyel tulajdonképpen a kabinetnek is mindegy lesz, hogy ez valódi árváltozást hoz-e majd, inkább az fog számítani, hogy ingyen bekerülhet a szórólapokba.

Az 509 forintos vajár mindenesetre jó hír: a láncoknál jellemzően importtermékek kaphatók ennél olcsóbban, a magyar gyártású tejtermékekért még mindig többet kell fizetni.

Kiszámoltuk, mennyivel fáj jobban az infláció a szegényeknek, mint a gazdagoknak

Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.

Általánosságban azonban elmondható: túl van a csúcson az élelmiszerek drágulása, de az azért csalódni fog, aki látványos áresésre számít a boltban: a hvg.hu havi bevásárlókosara havi alapon 2 százalékkal lett olcsóbb. Az általunk felmért alapanyagok közül elsősorban a paradicsom árának esése és a sárgarépa drágulása volt szembetűnő, a zöldségeken túl pedig csökkenni kezdett az elmúlt hónapokban jelentős emelkedésen átmenő termékek közül a rizs ára, és stabilizálódni látszik a vaj árcsökkenése is. A termékek legtöbbje pedig egyszerűen – árstoppal vagy árstop nélkül – maradt a korábbi szinten.

A két százalék nem tűnik soknak – különösen a tavaly nyáron kezdődő árrobbanás után –, érdemes azonban hozzátenni, ahhoz különösen jó termés és igen látványos takarmányáresés kell majd, hogy ennél nagyobb arányú, valódi olcsóbbodást tapasztaljunk az élelmiszerboltokban, akár havi, akár éves alapon vetjük össze az árakat. Ebben szerepe lehet például annak is, meddig tartanak az olyan kormányzati intézkedések, mint az ukrán gabona- és élelmiszerimport tilalma, amely az ágazati szereplők szerint áruhiányhoz, de legalábbis dráguláshoz vezethet.

Annál kevesebbet fog azonban számítani – akármit is állít a kormány – a júniustól induló kötelező akciózás. A 10 százalékos árcsökkentés, amelyet húsz élelmiszerárunál várnak el a kereskedőktől jóval kisebb arány annál, amit az áruházláncok jellemzően felkínálnak kedvezményként, ráadásul az árukategóriánként elvárt „egy szabadon választott termék” jóval kevésbé szigorú kötelem a kereskedők számára, mint az egyes esetekben akár másfél évvel ezelőtti állapotot rögzítő ársapkák.

Apropó árstop: a kormány is úgy ítélte, hogy a (márciusi) infláció még nem mutatott akkora csökkenést, hogy azokat ki lehetne vezetni a korábban tervezett, április 30-i időpontban. Tény, hogy az átlagos fogyasztói árindexet januártól márciusig csupán fél százalékponttal, 25,7-ről 25,2 százalékra sikerült lenyomni és az élelmiszerárak esetében sem volt sokkal gyorsabb a csökkenés üteme – mint egy elemző fogalmazott, tulajdonképpen hibahatáron belül mozgunk. Az árrögzítés meghosszabbítása azonban a mostani ártrendeket látva azt jelenti, hogy kisebb csodának kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy amikor már tényleg vége a hatósági áras rendszernek (jelenlegi állás szerint július végén), ne legyen sokkoló az árstopos termékek drágulása. Az egyetlen szépségtapasz az lehet, ha minden más – például az üzemanyagok vagy a rezsicsökkentett mennyiség feletti energia ára csökken annyit, hogy elviselhetőbb legyen az, hogy közben több alapvető élelmiszer ára hirtelen a másfélszeresére nő. A kötelező akciózás ezen sem fog segíteni.

Tej, sertéscomb és társaik: van, ami több mint duplájára drágulna, ha a kormány kivezetné az árstopot

Ezer forintnál is többe kerülő étolaj, 300 forintos liszt és 600 forintos cukor - utánaszámoltunk, mi történne, ha piaci alapon kalkulálnák az élelmiszer-ársapka hatálya alá eső termékeket. A kormány hamarosan dönt arról, mit kezdjen a 2022 februárja óta működő hatósági áras rendszerről, ám egyelőre úgy tűnik, a gazdasági helyett szociális eszköz kivezetése is inkább politikai és kommunikációs kérdés a számára.

De térjünk vissza az április végi állapotokra! Ilyenkor már megjelennek a boltban a friss zöldségek, például az újburgonya, amelyre nem érvényes az árstop, így nem is érdemes meglepődni, ha 1400 forint körül, az őszi változat 3-4-szereséért lehet beszerezni. Igaz, az újkrumpli ára nagyjából megfelel a tavalyinak, az Agrárközgazdasági Intézet nagybani piacon történt felmérése legalábbis mindössze 5 százalékos drágulást mutatott, miközben több őszi fajta esetében 50-80 százalékos az éves áremelkedés, amelyet csak részben fed el a novembertől élő ársapka.

Hasonló árkülönbségre már nem is legyintenek a vásárlók mondjuk a tej vagy a csirke esetében, ahol az árat nem a minőség, inkább az határozza meg, az árstop hatálya alá esik-e egy termékváltozat. Inkább annak örülünk, hogy a jelek szerint a vöröshagyma ára elérte a plafont – cserébe drágul a répa, és ez jó eséllyel így is marad, a kormány legalábbis nem tervezi a hatósági áras rendszer kiterjesztését más termékekre.

De hogyan hatott az átlagos árszintre a hatósági árak rendszere? Bolti bevásárlásunkat épp egy évvel ezelőtt kezdtük el, nem titkolt célunk akkor az volt, hogy ezt is megfigyeljük. Többek között ezért is került be kosarunkba az összes árstopolt termék – és ott volt az a kettő is, amelyre később vezettek be árkorlátozást.

Egy évvel később az látszik, hogy

a kosárérték drágulását nagyjából felére szorította vissza az, hogy ma már a termékek fele árstopos.

Az éves átlagos drágulás 19 százalék (a február-márciusi csúcson 21 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2022 áprilisában). Az első – vagyis már tavaly tavasszal árstopos kör árai nélkül a drágulás éves szintje áprilisban 35 százalékos volt, ez 5 százalékponttal kisebb csupán a csúcsnak számító előző hónapokkal összevetve. Ha pedig az ősszel bekerült két terméket is kivesszük, vagyis pusztán a piaci árú élelmiszerek árát nézzük, április végén 37 százalékos drágulást regisztráltunk a 12 hónappal korábbi állapothoz képest.

Ebben a hónapban egyébként átlagosan 8139 forintra volt szükségünk a négyszemélyes, négyfogásos ebéd hozzávalóinak megvásárlásához, a legjobban az Aldiban jöttünk most ki, a diszkontláncot az Auchan, majd szinte holtversenyben a Lidl és a Penny követi. Ez a négy üzlet volt az, ahol 8000 ezer forintnál olcsóbban jött ki az ebéd – tavaly áprilisban még az átlagár 6851 forint volt, és a legdrágább üzletben is 7500 forint alatt maradt a számla.