“Csak kis gazdasági hátránya lehet annak, hogy Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Kína esetleg bojkottálhatja válaszul az olasz luxusexportot, de ez nem valószínű. Nem hiszem, hogy kemény válaszra kell számítanunk Kínától” - nyilatkozta a Euronewsnak Francesca Ghiretti, a Merics ügynökség elemzője. Arra is rámutatott, hogy Joe Biden amerikai elnök meghirdetett egy nagyszabású, 6800 milliárd dolláros gazdaság fejlesztési tervet, amelyből szeretnének profitálni az olasz cégek is. Csakhogy a részvételhez előfeltétel az, hogy a szóban forgó cég ne ápoljon kapcsolatokat az Egyesült Államok stratégiai ellenfeleivel: Oroszországgal és Kínával.

Giorgia Meloni pompásan időzített: május 19- én nyílik Hirosimában a G7-csúcsértekezlet, melynek egyik fő témája épp Kína lesz.

Európa másképp látja Kínát, mint az USA

Emmanuel Macron francia elnök épp Pekingben jelezte, hogy Európa nem lesz az Egyesült Államok vazallusa, Kína politikája nem követi Washingtont, mert Tajvan távol esik a NATO-tól.

Olaf Scholz német kancellár az amerikai figyelmeztetés ellenére ellátogatott Pekingbe. Néhány napja pedig arról beszélt, hogy a Európai Uniónak egy multipoláris világban kell megtalálnia a maga helyét. Berlinben hamarosan közös német-kínai kormányülést terveznek.

A Biden-adminisztráció ennek ellenére egységes G7-álláspontot szeretne Kínával kapcsolatban. John Kirby, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács titkára kijelentette: “arra számítunk, hogy a G7-csúcstalálkozó résztvevői egységes álláspontra jutnak a tanácskozás végén a kínai fenyegetéssel kapcsolatban.”

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég nyolc órán át tárgyalt Bécsben Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel.

“Általános az érzés, hogy szakadék van az USA és az európaiak Kína politikája között néhány kérdésben” – fogalmazta meg diplomatikusan az ellentmondást a brüsszeli Politicónak Zack Cooper, aki korábban tagja volt a nemzetbiztonsági tanácsnak Washingtonban, ma pedig az American Enterprise Institute vezető tanácsadója. Emlékeztet arra, hogy Tajvan jelenleg döntő fontosságú a legkorszerűbb chipek előállításában. Mindenfajta háborús feszültség tehát befolyásolhatja az egész globális gazdaság ellátását. Washingtonban egy kongresszusi képviselő azt javasolta, hogy konfliktus esetén az USA légiereje semmisítse meg a chipgyárakat Tajvanon nehogy azok a kínaiak kezére kerüljenek. Tajvan kormánya, amely különben számít az USA védelmére, erőteljesen tiltakozott.

“A múlthoz képest az Európai Unió most jobban vonalban van az Egyesült Államokkal mint korábban” – mondta a Politicó tudósítójának Rahm Emanuel, az USA tokiói nagykövete, aki nagyon is tudja, hogy miről beszél, hiszen Barack Obama elnök kabinetfőnöke volt.

Mit mond az Európai Bizottság elnöke?

“Versenyhelyzetben vagyunk Kínával, ezért csökkentenünk kell a függőséget Pekingtől” - hangsúlyozta az utazás előtt Ursula von der Leyen, aki korábban arról beszélt, hogy nem megszakítani kell a kapcsolatot Kínával, hanem csökkenteni annak kockázatait.

Mikor lesz USA-Kína-csúcstalálkozó? - ezt kérdezték az újságírók Biden amerikai elnöktől mielőtt elindult volna Japánba. “Előbb vagy utóbb, de mindenképp találkozni fogunk” - válaszolta az amerikai elnök mielőtt elindult volna a G7-csúcstalálkozóra, amely pénteken kezdődik Hirosimában Japánban.