szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A KSH bemutatta a népszámlálás lakásadatait, kiderült, hogy az agglomerációkba és a Balatonhoz költöznek az emberek, és ugyanannyian élnek vályogházban, mint panelban.

Ugyan a népszámlálás teljes feldolgozásával őszre lesz készen a Központi Statisztikai Hivatal, most újabb részleteket tettek közzé az adatokról. Ezúttal arról mutattak be részleteket, hogy hol és milyen körülmények között élnek a magyarok.

Az nem változott az előző, februári előzetes adatközléshez képest, hogy az ország népessége 9 millió 604 ezer fő volt a népszámlálás 2022. október 1-jei eszmei időpontjában (ez az elnevezés azt jelenti, hogy mindenkinek az aznapi helyzetről kellett nyilatkoznia, bármelyik napon is töltötte ki a kérdőívet), vagyis 333 ezerrel kevesebben élünk az országban, mint az előző, 2011-es népszámlálás idején.

Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve. A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség.

A nagyvárosok népessége csökkent, a vonzáskörzetüké viszont nőtt, tehát sokan költöztek ki nem csak Budapestről, hanem a vidéki nagyobb városokból is az ottani agglomerációba. Az ország északnyugati részén és a Balaton környékén is nőtt a lakosságszám. A magyarországi települések több mint egyharmadában, vagyis ezernél kicsit több faluban 500-nál kevesebben élnek.

Az országban 4,6 millió lakás van, ezek 21 százaléka Budapesten, 52 százaléka vidéki városokban, míg 27 százaléka pedig községekben található. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb, mint 2011-ben.

Azoknak a lakásoknak, ahol most is él valaki, majdnem a kétharmada téglából épült. Nagyjából ugyanannyian élnek vályogházban, mint panelban, e kettőnek 13-13 százalékos az aránya.

A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék.

A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki.

A lakott lakások 98 százalékában van vezetékes víz – vagy ha ezt megfordítjuk, ötven lakásból egybe még most sem kötötték be a vizet. A házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent.

A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, ahol fűtésre áramot is használnak. 165 ezer lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvíz-ellátását segíti napkollektor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nagy Iván László hvg360

Magyarország 2050: Egymillióval kevesebben lehetünk, de nem ez lesz az igazi probléma

Hiába küzd a demográfiai áttörésért a kormány, Magyarország népessége rohamosan csökken, és ha ez nem lenne elég, öregszik is. Hogyan fogja befolyásolni az életünket a népességfogyás, az elöregedés – vagy éppen a migráció és a klímaváltozás? Magyarország 2050 sorozatunk nyitócikkében Tóth G. Csaba demográfussal beszélgettünk arról, hogyan alakulhat át az ország társadalmi szerkezete a nem túl messzi 2050-ig.