Tetszett a cikk?

Schadl, Völner és Gazdi mindent tagadnak, a korrupciós botrány kirakósának darabjai viszont ha nagyon lassan is, de elkezdtek a helyükre csúszni – a jogerős ítéletre viszont még éveket kell várni.

A Völner-botrány
Tízmilliós nagyságrendű kenőpénz elfogadásával gyanúsították meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium azóta lemondott államtitkárát az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kormányzati korrupciós botrányában. A Magyar Bírósági Végrehajtó Karhoz kapcsolódó, összességében százmilliós nagyságrendű visszaélés-sorozat legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

2023 tavaszán elkezdődött a Schadl-ügy bírósági tárgyalása. Az évtized korrupciós botrányának kikiáltott ügy három főszereplője, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) nemrégiben lemondott elnöke, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkára és R. Róbert, Schadl közeli bizalmi embere tagadják, hogy egy olyan hálózatot építettek volna ki, amin belül Völner pénzért vállalta volna, hogy segít Schadlnek annak ügyes-bajos dolgaival, például a neki fizető végrehajtók kinevezésével.

Hat végrehajtó – a váddal egyezően – már az előkészítő ülésen beismerte, hogy valóban fizettek Schadl Györgynek a praxisukért. Az viszont már az ügy vádiratából látszott, hogy a „Schadl-ügy” valójában gyűjtőfogalom, itt nem egy konkrét ügyről van szó. R. Róbertnek például mostani tudásunk szerint semmi köze nem volt a végrehajtók kinevezéséhez, ő egy egészen más ügyben kért segítséget Schadltől, aki Völner Pálhoz fordult R. ügyével. A Schadl-ügy alatt valójában több ügy fonódik keresztül-kasul egymásba és egy olyan társaság képe rajzolódik ki, aminek tagjai oda-vissza verték át és húzták le egymást. Akad köztük iskolatulajdonos, ügyvédjelölt, jogász, de egyszerű sofőr is. Van, aki most a bírósággal és a közvéleménnyel is igyekszik elhitetni, hogy balek és véletlenül került az ügybe. És akadnak olyanok, akik azt hazudták magukról (és talán maguknak is), hogy érinthetetlenek. Tévedtek. Szinte mindegyiküket hivatali vesztegetéssel, vagy éppen annak elfogadásával vádolja az ügyészség, amiért hosszú időre börtönbe kerülhetnek - mindemellett pedig a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól tilthatják el őket, sőt, vagyonuk egy jelentős részét is elkoboznák. Ha elvesztette volna a fonalat, képbe hozzuk, hogy hogy áll most a Schadl-ügy.

Az ügyészség által feltárt korrupciós ügyek közül kettőt emelünk ki, amikre szorosan, vagy lazán kapcsolódtak rá kisebb ügyek. Ezeken keresztül mutatjuk be, hogy ki kicsoda a társaság tagjai közül, kit miért állítottak bíróság elé és ki mit vallott ott, vagy korábban a nyomozóknak. A két ügy pedig a végrehajtók kinevezése és a Mátrixsuli körüli kavarás.

Korrupt? Én?!

Völner Pál érdekes védekezést mutatott be a bíróságon május 23-án: fiatalkorából próbálta levezetni, hogy miért képtelenség az, hogy ő valaha is korrupt lett volna. Mint mondta, fiatalkora óta dolgozik, korábbi életvitele miatt pedig mindig volt pénze – nem szorult rá korrupciós pénzekre sem Schadl Györgytől, sem senki mástól. Pedig az ügyészség szerint összesen nyolcvanmillió forintot kapott az MBVK elnökétől.

Völner Pál a bíróságon, május 23-án
Fazekas István

A vád szerint – amit mind Völner, mind Schadl bőszen tagadtak a bíróságon – a folyamat a következőképp festett: Schadl megkereste a végrehajtó-jelölteket, hogy hajlandók-e neki fizetni egy jól fizető praxisért, majd leadta a névsort Völnernél és a végrehajtói szakvizsgákat intéző hivatalvezetőnél, az ügy XXI. rendű vádlottjánál, P. Bélánál. Majd az így praxishoz juttatott végrehajtóktól elkezdett folyni a pénz. Az ötödrendű vádlott szerint Schadl ezzel havi 300 milliót keresett éveken keresztül, ez az összeg viszont rendkívül magasnak tűnik még az ügyészség szerint is, akik szerint Schadl így „csupán” egymilliárd forint körüli összeghez juthatott.

Schadl a bíróságon azzal védekezett, hogy a végrehajtók neki csupán kölcsönöket adtak vissza – viszont azt már nem részletezte, hogy pontosan milyen kölcsönöket adott, milyen kamatra. Schadl viszont a saját vallomása szerint nem volt jóban P. Bélával, a köztük lévő feszültség pedig az ügyészségnek jött jól: P. részletesen vallott Schadl viselt ügyeiről.

De a vád nem csak P. Béla vallomásain áll: vádalkut kötött Schadl egyik közeli bizalmasa, aki nála hivatalosan végrehajtó-jelöltként, ténylegesen azonban pénzügyesként dolgozott, Schadlt pedig hónapokon keresztül hallgatták le a nyomozók. Mindemellett pedig az is a vádat erősíti, hogy hat végrehajtó beismerte, hogy minden úgy történt, ahogy azt az ügyészség állítja: Schadl pénzt kért, ők pedig fizettek. A hat végrehajtó olcsón, mindössze felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az egész történetet. Egyetlen olyan végrehajtó maradt csupán, aki nem tett beismerő vallomást, Cs. Éva.

Schadl azonban nem csak azért fizetett a vád szerint Völnernek, hogy a neki fizető végrehajtó-jelölteket praxishoz juttassa: Völner a vád szerint folyamatosan a rendelkezésére állt az általa „agilis fiatalemberként” megismert Schadlnek, segíteni próbált neki ügyes-bajos dolgaiban.

Veres Viktor

Ilyen volt például egy vízmeghajtású motor ügye, amiből egymilliárd forintos támogatást reméltek. Schadl az ügyészség szerint 2017-ben egy olyan projektbe vásárolta be magát, amiben két feltaláló „belső égésű benzin üzemű Otto-motorból átalakított víz üzemű motor” terveit állította össze. Ez a szerkezet papíron „vízből állít elő mechanikai-, illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát”. A vád azt állítja: a szerkezettel nem az volt a cél, hogy valaha is működjön, hanem az, hogy pénzt csináljanak belőle. Méghozzá állami pénzből magánvagyont: Völner a vád szerint vállalta, hogy megpróbálja az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik államtitkáránál kilobbizni, hogy írjanak ki egy pályázatot, amin pénzt nyerhetnek a szerkezetre. A szerkezetet felhasználni akaró cég vezetője többször is jelezte, hogy szerinte nem működőképes az a konstrukció, ahogy a pályázatot megírták, de Völner jelezte neki: ha nyernek az ITM pályázatán, senki nem fogja ellenőrizni, hogy volt-e esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére, vagy sem. Völner azonban nem volt elég erős: Palkovics László volt minisztériuma nem írta ki végül a pályázatot. Pedig nagy emberekkel beszélt ehhez: a nyomozók még Süli János volt tárca nélküli minisztert is meghallgatták ebben az ügyben tanúként.

„A Völner-ügy. Szó nélkül elmegy mindenki amellett, hogy miért zárták le ilyen gyorsan a nyomozást. Tőlem ne várjon választ, én nem fogom tudni megmondani, de vannak sejtéseim” – így fogalmazott a hvg360-nak adott interjújában Papp Gábor, Völner Pál ügyvédje. És valóban: az ügyészség több olyan eseményt is kihagyott a vádiratból, amik így a levegőben lógnak: nem tudjuk, kiről beszélgettek Schadlék, amikor „Tónit, Barbit és Ádámot” emlegették (ebben az ügyben Polt Péter szerint bűncselekmény gyanúja sem merült fel), nem tudjuk, vajon találkozott-e egymással Schadl György és Rogán Antal. Nem tudjuk, miért nem emeltek Schadl ellen amiatt vádat, ha a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderült: közbenjárt Rogán kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak egyetemi vizsgájával kapcsolatban, ahogy azt sem, mi hangzott el azon a találkozón, amin Schadl Völnerrel együtt találkozott Varga Judit igazságügyi miniszterrel – bár erre választ kaphatunk, hiszen Völner szeretné Vargát tanúként beidéztetni az eljárásban. Az sem derült ki, Schadl ellen miért nem indult eljárás azért, mert – szintén a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint – megpróbált állásából kirúgatni egy bírót.

Alapítványi iskola, kenőpénzen beszerezve

A. Tamást a nyomozók 2021 novemberében azután kapcsolták le, hogy a Párizsból hazatérve leszállt vele a repülőgép Ferihegyen. A. azt vallotta, ekkor már tudta, hogy bajban van: korábban R. Róbert, vagyis „Gazdi”, az ügy harmadrendű vádlottja már kereste azzal, hogy Schadl, aki régi barátja, arra gyanakszik, hogy lehallgatják. Gazdi arra kérte A.-t, hogy ha tud, nézzen utána a lehallgatásnak, a férfi azonban közölte vele: nemzetbiztonsági vonalon nincs otthon.

A. Tamást a nyomozók az elfogása utáni hajnalon kezdték vallatni, ő pedig megtört: többször elsírta magát, rettegett a börtöntől (Schadl szerint ez „bájos műsor lehetett”), és részletes vallomást tett, amiben feltárta Gazdi tevékenységét.

Politikusok között keresték sokan Schadl „gazdáját", aztán az alvilágban találtuk meg

A kilencvenes években autókat lopott, egy zsarolási ügyben ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottja, akit pár éve sikkasztás miatt ítélték el, de nem kellett börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. R.

Gazdi Schadl régi bizalmi embere volt, kettejük kapcsolata 18 évre nyúlik vissza. Vallomása szerint kezdetben Gazdi segítette Schadlt, mára azonban fordult a kapcsolat: Schadl segítette letartóztatásáig az idősödő férfit. Gazdi 2020-ban azért lépett kapcsolatba Schadllel, mert az ügy XIII. rendű vádlottja, a magániskolákban utazó S. Etelka hozzá fordult segítségért. S.-nek egy ismerőse ajánlotta Gazdit, miután az általa vezetett alapítvány tulajdonában álló Mátrixsuli nyilvántartásba vételét 2020 nyarán visszadobta a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. Azt pedig már S. Etelka vallomásából tudjuk, hogy Gazdi az első perctől kezdve játszotta a nagyembert neki: villogóval szerelt „minisztériuminak tűnő” autót küldött érte, egy érdi étteremben ebédeltette meg S. fiával együtt – majd nyolcmillió forintot kért azért, hogy az ügyészség szerint „miniszteri szinten” járjon utána annak, hogy mi van az iskola engedélyével. A vád állítja: Gazdi hazudott, nem volt miniszteri szintű ismerőse.

S. Etelkáék első körben nem kértek Gazdi ajánlatából, Gazdi viszont – S. vallomása és a vádirat szerint – néhány nappal a találkozójuk után felhívta őt és azzal győzte meg, hogy el tudja érni a nyilvántartásba vételt megtagadó határozat megváltoztatását. 2021 első hónapjaiban a Mátrixsuli két kérvényt is leadott, ezek jóváhagyásához viszont az ITM és az Emmi támogatására is szükség lett volna. Gazdi ekkor kereste meg az ötödrendű vádlottat, A. Tamást, hogy segítsen olyan pályázatot írni, amivel eredményesen indulhatnak az iskola működési engedélyéért.

A. állítja: Gazdi nem tudta, hogy ő nem ügyvéd, csak ügyvédjelölt. Ő pedig bár megtört és vallott, egy vádpont miatt nem hajlandó elismerni a bűnösségét: állítja, hogy soha nem mutatkozott be ügyészként – Gazdi viszont lehetséges, hogy S. Etelkának őt így mutatta be, ugyanis S. vallomásában A.-ra végig ügyészként hivatkozik.

Fazekas István

A. viszont nem értett az oktatási ügyekhez, így régi ismerőséhez és pártfogójához, P. Kamillóhoz fordult segítségért. P. Kamilló pedig bevonta az ügybe feleségét, Zsuzsannát is. A vád szerint ők adtak át A.-nak adatokat, segítették a munkáját. Gazdi pedig fizetett: négymillió forintot adott át a munkáért A.-nak aki ebből az őt segítő P. házaspárnak két részletben 1,3 milliót adott át egy Tesco parkolójában. P. Kamilló ugyanazzal védekezett, mint előtte néhány nappal Schadl György a neki fizető végrehajtók esetében: állította, hogy A. Tamás tartozott neki, ő azt hitte, hogy azt törleszti a parkolóban átadott pénzzel.

A Mátrixsuli ügyébe azonban hiába vont be Gazdi más szakértőt is, nem sikerült elérni az engedélyeztetését. Hol jön itt a képbe Schadl? Ott, hogy ő, és Völner Pál is bevallották, hogy valóban körbeszimatoltak a saját szintjükön az iskola ügyében. Ekkor derült ki, hogy a Mátrixnak komoly tartozása van, ezért nem kapta meg az áhított engedélyt. Mind Völner, mind Schadl, de még Gazdi is állítják: ha tudtak volna a suli tartozásáról, fel sem ajánlják segítségüket. Az ügyészség szerint viszont más a helyzet: Völner, Schadl és Gazdi 150 milliót akart lehúzni S.-ről az engedélyért cserébe.

Arról, hogy az iskolával jelenleg mi a helyzet, itt írtunk bővebben:

Távozott az intézményvezető és hat tanár is - mi történik a budaörsi MátrixSuliban?

„Mérgező munkahelyi légkör" - így jellemezték az Eduline-nak a budaörsi MátrixSuliban uralkodó hangulatot az iskola működésére rálátó forrásaink. A tulajdonos és egyben igazgató a Schadl-Völner korrupciós ügy tizenharmadrendű vádlottja, a hangulat pedig azután romlott meg az intézményben, hogy márciusban távoznia kellett az iskola vezetőjének.

S. Etelka azonban gyanakodni kezdett Gazdira. Mind Gazdi, mind S. vallomása megerősítette, hogy ők ketten közel kerültek egymáshoz. Annyira közel, hogy Gazdi beszámolt hatalmas tartozásairól is S.-nek, aki felajánlotta segítségét. Gazdi pedig ezt a vádirat szerint kihasználta: egy emberrablásos történettel verte át S.-t. Azt hazudta neki, hogy üzleti ügyben Ukrajnába kell utaznia, viszont közben egy budapesti szállodában volt. Egy bizalmasa, Sz. Gábor (aki az ügy huszadrendű vádlottja) ekkor megkereste S.-t és közölte vele, hogy Gazdit csecsenek rabolták el, a váltságdíja pedig 200 ezer dollár. Sz. Gábor azt mondta, próbált Gazdi rokonaitól is pénzt szerezni, de nem sikerült neki, S. Etelka pedig bedőlt a trükknek: átváltott 70 millió forintot dollárra, majd Sz. levitte őt Nyíregyházára, ahol a pénzt átadta egy nőnek. S. Etelka azt vallotta, hogy meg volt róla győződve: ezt a pénzt kölcsönbe adta. Egyelőre úgy fest, ennek az ügynek az egyik balekje S. Etelka: az iskolára összesen 38, a kamu emberrablásra 70 millió forintot fizetett ki, ráadásul a vádlottak padján kötött ki.

Merre tovább Schadl-ügy?

Jön a tanúk meghallgatása, majd a bizonyítékok ismertetése (vagyis pl. Schadlék Házipénztár című Excel-táblájának, vagy a lehallgatott telefonbeszélgetések részletes elemzése), azonban ez már bőven őszre nyúlhat. Jogerős ítélet pedig teljesen kizárt, hogy még idén lesz, az leghamarabb két-három év múlva várható.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!