Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
3 milliárd dollárt ajánlott föl Rishi Sunak brit miniszterelnök, aki legutóbb májusban a G7 csúcstalálkozón tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki ott is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának a fegyverek mellett permanens pénzügyi segítségre is szüksége van: az idei évben 14 milliárd dollár kell ahhoz, hogy az ukrán állam működni tudjon.
Mire fordítják ezt a pénzt? „Mindenekelőtt a legfontosabb szociális kiadásokra” – hangsúlyozta Anna Bjerde, a Világbank ügyvezető igazgatója, aki utalt arra, hogy az ukrán állam ebből fizetheti a nyugdíjakat, az orvosok és ápolók bérét, és a tanárok is csak így kaphatják meg a fizetésüket.
Rishi Sunak miniszterelnök elmondta a BBC-nek, hogy „láttuk, hogy az oroszok mit műveltek Mariupolban és Bahmutban, ahol mindent leromboltak. Ezt akarják tenni az egész ukrán gazdasággal is. Ezért támogatjuk őket.”
Márciusban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap 411 milliárd dollárra becsülte a helyreállítási költségeket Ukrajnában, ahol a GDP tavaly 29 százalékkal csökkent azt követően, hogy 2022 február 24-én Putyin csapatai megtámadták az országot.
Zelenszkij: nemcsak újjáépítés, hanem modernizáció
Sunak brit miniszterelnök mellett Volodimir Zelenszkij a konferencia társelnöke, aki a BBC-nek elmondta, hogy „a pénzt nemcsak a mezőgazdaság és az ipar helyreállítására akarjuk költeni vagy az infrastruktúra megújítására, hanem Ukrajna digitalizációjára is.”
Ukrajna gazdasági teljesítménye már a háborút megelőzően is gyenge volt, Európa legszegényebb államai közé tartozott Moldovával együtt.
Ukrajna a világgazdaságban is jelentős szerepet játszott elsősorban gabonaexportjával. Háborús körülmények között ez is visszaesett, ráadásul az oroszok akadályozzák az ukrán gabona eljutását a világpiacra. A jövő hónapban jár le a megállapodás, amely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a fekete-tengeri kikötőkből a világpiacra, de Putyin jelezte, hogy ezt felmondják majd. Idén Ukrajna 45 millió tonna gabonát exportálhat, tavaly ez még 53 millió tonna volt.
