„A földjeimet amúgy sem tudom megművelni, amióta a megszállók rátették a kezüket. Ha meg is tehetném, mostantól nem lesz víz, amivel öntözhetnék” − mondta Vaszil, egy ukrán gazda. „Tavaly februárban megjelentek az oroszok, és közölték, hogy a szántóimat a gazdaságom összes vagyontárgyával együtt »államosítják«”. A férfi biztonsági okokból még tavaly eljött a háborús övezetből. A sajtóban nem szeretne valódi néven szerepelni, nehogy ezzel is veszélyeztesse a még mindig ott élő szüleit.

REUTERS/Sergiy Chalyi

A dél-ukrajnai Herszon régiót – akárcsak a szomszédos Zaporizzsját – 2022 tavasza óta tartja katonai ellenőrzése alatt Oroszország. Az ottani lakosok tömegével menekültek el Ukrajna más részeibe. Néhány hónappal azután, hogy Vaszil elköltözött, a Nova Kahovka-i gát felrobbantása jelentette a következő sokkot. A víztározó 31 öntözőrendszeren keresztül közel 600 ezer hektár mezőgazdasági területet lát el Ukrajnában, amelyek nagy része víz alá került, illetve megsemmisült. E külső vízbázis nélkül képtelenség megművelni az ottani területeket.

A háború előtt ezekről a földekről évente négymillió tonna gabonát és olajos magvat takarítottak be nagyjából 1,5 milliárd dollár értékben. A földek most a vízhiány miatt teljesen kiszáradhatnak, és komolyan fenyeget az elsivatagosodás veszélye.

Károk a mezőgazdaságban

Az ukrajnai gátszakadás miatt több, mint 10 ezer hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz. Ukrán információk szerint 150 tonna gépolajat is belemosott a Dnyeper (Dnyipro) folyóba az áradás. Mivel istállókat, szarvasmarhatemetőt is elmosott az árvíz, akut járványveszély alakult ki, egyes mutatók szerint pedig a folyó vize 28 ezerszer szennyezettebb a hatérértéknél, jelentős a halpusztulás is. A gátszakadás nemcsak a Dnyeper vízszintjét emelte meg és okozott áradást, hanem 100-150 kilométerre a Nova Kahovka-i erőműtől is kiöntöttek helyi folyók. Például a mikolajivi régióban, ahol az Inulec árasztotta el a környező falvak termőterületeit.

A Deutsche Welle Pavlo Marjanivkában forgatott erről riportot:

A Nova Kahovka-i gát lerombolása miatt nemcsak Herszon és Zaporizzsja régió gazdái aggódhatnak, hanem az Oroszországhoz csatolt Krím-félszigeten élő mezőgazdasági termelők is. A szakértők szerint ugyanis az Észak-krími-csatorna, amelyet szintén a Nova Kahovka-i víztározó táplált, hamarosan kiszáradhat. Ezt a csatornát 2014-ben Ukrajna lezárta a Krím orosz annektálása után, az elzáró gátat az előrenyomuló orosz hadsereg felrobbantotta tavaly márciusban, hogy újra megindulhasson a vízellátás. A csatorna a félsziget lakossági és mezőgazdasági vízellátásában is fontos szerepet játszik – ezen is látszik, hogy a gát tönkretétele az oroszok által megszállt részeket milyen súlyosan érinti.

Egyes szakértők szerint a már jelzett 600 ezer hektárnál is nagyobb mezőgazdasági területre van hatással a gátrobbantás, sok gazdának ugyanis nem éri meg tovább művelni a földeket, ha nincs megfelelő bevétele azokról a birtokrészekről, amelyek eddig öntözés alatt voltak, ezáltal magasabb terméshozamot biztosítottak. Így az öntözőrendszerek leállása akár azoknak a földeknek a művelésére is kihathat, amelyeket eddig kevésbé kellett öntözni. Szakértők szerint összesen 1,5 millió hektárról van ilyen értelemben szó. A vízellátás helyreállítása három-hét évet is igénybe vehet, a háború miatt azonban minden prognózis bizonytalan.

Deutsche Welle

A világpiaci hatás mérsékelt

Nemcsak a gabona-, hanem a zöldség-gyümölcs termesztést is jelentősen befolyásolja, ami történt. Bár Herszon megye az ország mezőgazdasági területeinek alig több mint két százalékát teszi ki, a háború előtt ez a régió Ukrajna teljes zöldségtermésének 12 százalékát állította elő. Különösen a paradicsom-, illetve a dinnyetermesztés volt itt jelentős. Az orosz invázió kezdete óta Ukrajnának ezen a részén 36 százalékkal kevesebb paradicsomot termett.

„Pedig a dél-ukrajnai paradicsom a legjobb, különösen édes és zamatos. Megfelelő öntözés mellett ezen az éghajlaton remekül érik” – mondta a kijevi Agrárgazdasági Intézet munkatársa, Jurij Lupenko. A Nova Kakhovka-i víztározó vize nélkül a dél-ukrajnai gazdáknak szó szerint megszűnik a megélhetésük, a zöldségek pedig tartós hiánycikké válhatnak – figyelmeztetett.

Zöldségpiac Odesszában, Ukrajnában

AFP / NurPhoto / Yulii Zozulia

Mivel az érintett gazdaságok többsége az Oroszország által megszállt területen található, az ukrán gazdaságra gyakorolt hatás kisebb. Az ottani termékek 2022 óta gyakorlatilag nem jutnak el az ukrán piacra, és Ukrajna zöldségimportja ettől függetlenül nőtt 66 százalékkal az utóbbi időszakban. Kérdés viszont, hogy a világpiaci árakra hogyan hat az ukrajnai gabonatermelés kiesése. Az jól látszik, hogy minden lesújtó hír a régióból áringadozáshoz vezethet.

„A feszültség oka az, hogy a sokféle bizonytalanság összeadódik, az árak pedig pillanatok alatt kilengenek” – véli Stephan von Cramon-Taubadel, a göttingeni Georg-August Egyetem agrárközgazdász professzora. A gát felrobbantása viszonylag mérsékelt hatással volt a nemzetközi árakra, amelyek átlagosan mindössze három százalékkal emelkedtek. Ennek a professzor szerint több oka is van: egyrészt magának Oroszországnak a rekordtermése, amely a fekete-tengeri régióból Európába is eljutott, és a fejlődő déli importőr országokat is kiszolgálta, valamint a 2023-ra vonatkozó pozitív előrejelzések.

Tavaly április óta, amikor rekordértéket ért el a gabona világpiaci ára, folyamatosan lefelé mutató trend érvényesül, ami a szakértők szerint rövidtávon folytatódni fog. Ennek a jó terméskilátások mellett az is az oka, hogy a raktárak is fel vannak töltve még tavalyról. „Hosszú távon a világ azonban nem nélkülözheti az ukrán mezőgazdasági termelés nagy részét az éhezés elleni globális küzdelemben” – érvelt az agrárprofesszor.

A most terméketlenné váló területeken a háború előtt még 4 millió tonna gabonát takarítottak be évente.

Alexander Reka/TASS/dpa/picture alliance

„Ha ezt a régiót középtávon fokozottan sújtják a gátrobbantáshoz hasonló háborús veszteségek, akkor az körülbelül olyan, mintha hátra kötött kézzel kellene harcba szállnunk a világméretű éhezéssel” – mondta von Cramon-Taubadel. A professzor rámutatott arra is, hogy Oroszország folyamatosan taktikázik az orosz-ukrán gabonamegállapodás meghosszabbításával, ami nemcsak az ukrajnai export szempontjából kulcsfontosságú, hanem a világpiaci árakra is kihat, és globális ellátásbiztonsági feszültségekhez és világpolitikai pengeváltásokhoz vezet.

A Herszon megyéből elűzött gazdálkodó, Vaszil jelenleg Nyugat-Ukrajnában él. Bár szülőföldjét a Dnyeper vize nélkül a kiszáradás fenyegeti, a férfi még mindig bízik az ukrán hadseregben és abban, hogy kiszorítja a régióból az orosz megszállókat. „Visszatérünk, és újjáélesztjük a gazdaságainkat. Nehéz lesz, mert jó mélyre kell majd lefúrnunk a földbe öntözővízért. És lehet, hogy ez még három-öt évbe is belekerül”. Vaszil mégsem gondolkodik azon, hogy feladja.

Pedig a realitásokat figyelembe véve a dél-ukrajnai gazdák kilátásai nem nevezhetők rózsásnak. Sokan kénytelenek voltak teljesen leállítani a termelésüket az ott folyó harcok, illetve az értékesítési lehetőségek megszűnése miatt. A gát lerombolása a logisztikát is jelentősen megnehezíti, ugyanis a folyó – a Fekete-tengeri torkolata előtti utolsó szakaszon – már nem hajózható. És akkor még nem beszéltünk a mezőgazdasági területek aknaszennyezéséről, ami több tízezer fel nem robbant aknát jelenthet.

Szerző: Eugen Theise. A fordítást Valaczkay Gabriella késíztette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette. Címlapkép: IMAGO/Smoliyenko Dmytro/Ukrinform/ABAC

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.