Az ígéret szép szó, de vajon képes-e rá Oroszország, hogy megvalósítsa Putyin elképzeléseit, melyek a gyakorlatban az elmúlt időszakban csúfosan megbuktak? Algéria 300 ezer tonna búzát rendelt Oroszországtól, Egyiptom is egyre többet vásárol az oroszoktól, akiknek részesedése a gabonaimportból 50 százalékról 57 százalékra emelkedett.

Tavaly nagyon jó volt a gabonatermés Oroszországban, és a raktárakban még van bőven belőle – írja a francia közszolgálati RFI tudósítója Moszkvából. Gabona tehát van, de nagy kérdés, hogy mennyiért? Ez izgatja igazán az afrikai vevőket, akik azt gyanítják: Putyin azért nem hosszabbította meg a gabonaegyezményt Ukrajnával, hogy ily módon mesterséges hiányt teremtsen a világpiacon, és ezzel felverje az árakat. Alátámasztja az afrikai vevők gyanúját, hogy máris 8 százalékkal emelkedtek a gabonaárak a világpiacon azt követően, hogy Putyin nemcsak hogy nem hosszabbította meg az ukrán gabonaegyezményt, de az orosz légierő komoly támadásokat intézett Odessza és más kikötők ellen.

Mi lesz az ENSZ világélelmezési programjával?

A világszervezet a legszegényebb országokat támogatja ezzel a programmal, amely gabonakészletének 40 százalékát eddig Ukrajnától vásárolta meg. Tony Blinken amerikai külügyminiszter ezért hangsúlyozta azt, hogy „Oroszország fegyverként használja a gabonaexportot.”

Putyin arról egy kukkot sem szólt, hogy vajon az ENSZ világélelmezési programban is átveszik-e Ukrajna szerepét? Szükség az lenne rá, mert még soha ennyire nem vált problematikussá az élelmiszerbiztonság Afrika északkeleti részében – állapította meg az ENSZ friss jelentése. Ez azt jelenti, hogy emberek milliói éheznek Etiópiában, Szomáliában, Szudánban, Kenyában és néhány más afrikai országban. Afrika nyugati részén sem sokkal jobb a helyzet: Mauritániában a búza 18 százaléka Ukrajnából érkezett. Eddig. Most mindenki abban reménykedik, hogy hamarosan újra megindulnak a szállítmányok az ukrajnai kikötőkből. Ha nem így lesz, akkor a kenyér ára kezd el emelkedni a koldusszegény nyugat-afrikai országban – nyilatkozta a főváros egyetemének professzora az RFI tudósítójának.

A balti kikötők jelenthetik a megoldást?

Észtország, Lettország és Litvánia felajánlotta Ukrajnának kikötőit a gabona exportjára. Ezt Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter jelentette be: „Öt olyan kikötőnk van, amely képes az ukrán gabona exportjára. Azt kérjük az Európai Bizottságtól, hogy nyújtson gyors segélyt, mert a vasútvonalakat alkalmassá kell tenni a nagy mennyiségű ukrán gabona szállítására.”

A Fakti nevű ukrán portál ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy öt másik uniós állam: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária viszont azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy hosszabbítsák meg azt a tilalmat, amely lehetetlenné teszi az ukrán gabona árusítását ezekben az országokban. Jelenleg szeptember 14-ig él ez a tilalom, de az ukrán portál biztosra veszi, hogy az érintett öt uniós állam az év végéig meg akarja hosszabbítani az ukrán gabona eladási tilalmát. A magyar kormány azzal magyarázta a tiltást, hogy az ukrán export az alacsony áraival komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára.

Az Európai Unió próbál segíteni Ukrajnának, de nincs könnyű helyzetben. Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos kedden elmondta, hogy próbálnak pénzt találni Brüsszelben az ukrán gabonaszállítmányok finanszírozására, de Németország egyelőre ellenzi ezt. Miért? Cem Özdemir német agrárminiszter az öt uniós tagállamot bírálta: „Azt nem lehet csinálni, hogy felvesszük a pénzt az Európai Uniótól azért, mert elviseljük az ukrán gabonaszállítmányok hatását, másrészt pedig zárva tartjuk a határt a szállítmányok előtt. Ez aláássa a szolidaritást Ukrajnával, ezen csak Putyin nyer.”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán ülésezik az ukrajnai gabonaválság ügyében. Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ nagykövete arra hivatkozva hívta össze a Biztonsági Tanács ülését, hogy az orosz légierő támadta Odesszát és más ukrán kikötőket, hogy ily módon is akadályozza Ukrajna gabona exportját.