Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„A Corvinus projektben résztvevő vállalatok, az MVM CEEnergy Zrt. és a Horizon General LLC. kijelentik, hogy semmiféle összefüggés nincs a Corvinus projekt kivitelezése és az elmúlt hetekben regisztrált magyarországi földrengések között. A feltételezés egyebek mellett a helyszínek közötti távolság miatt és a békési gázmezőn folyamatosan végzett kötelező mérések szerint is téves, alaptalan” – közölte pénteken az MVM.
A vállalat közleményének előzménye, hogy a Szarvas, Kondoros, Mezőberény, Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt összesen 99 darab földrengés pattant ki. Erre hivatkozva Aszódi Attila atomenergetikus vetette fel néhány nappal ezelőtt egy cikkben, hogy Dél-Alföldre tervezett geotermikus-energia program és az újabb földgáztermelő kutak fúrása fokozza-e a szeizmológiai kockázatokat.
Az MVM az alábbi érvekkel cáfolja azt, hogy közük lenne a gyakori földrengésekhez:
- a földrengés által érintett terület és a Nyékpuszta mező egymástól teljesen eltérő geológiai képződményekben helyezkedik el;
- földrengés epicentruma aljzati képződményben, míg a Nyékpuszta mező Miocén korú üledékes kőzetben található;
- a Corvinus projekt és a földrengések közötti összefüggés a fúrás helyszínétől való távolság és a fúrások mélysége alapján is teljességgel kizárt;
- a regisztrált földrengések Szarvas környéki epicentruma légvonalban 40-50 km távolságban van a Nyékpuszta mezőtől, ezért a Corvinus projektben folyó tevékenység esetleges szeizmikus hatása ilyen távolságból elképzelhetetlen;
- a regisztrált földrengések mélysége legalább 10 kilométerre becsülhető, de a Corvinus projektben végzett tevékenység jóval sekélyebben, 4 kilométeres mélységben zajlik.
Ehhez azt is hozzátették, hogy „a mérések alapján kijelenthető, hogy az egyes eljárások, munkafázisok során egyszer sem regisztráltak földrengésre utaló hatást.”
Arról, hogy okoz hat-e hosszú távon erős földrengéseket az, ahogyan Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és hogy mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának, a hvg360 részletes cikkben foglalkozott:
Valóban emberi tevékenység áll a Békés megyei földrengések hátterében?
Komoly földtani kockázattal is járhat az, hogy Magyarország próbál függetlenedni az importált energiától, és helyben termeli ki a nyersanyagokat. Okozhat-e hosszú távon ez a törekvés erős földrengéseket, és egyáltalán, mennyire van kitéve az ország a természeti katasztrófának?
