Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
2,2 százalékkal nőtt Ukrajna GDP-je az idei első hét hónapban a múlt év azonos időszakához viszonyítva – áll az ukrán gazdasági minisztérium közleményében. Ekkora növekedést még az EU tagállamai közül is alig néhány ország tudott felmutatni – az ír, a spanyol, a portugál, a román és a ciprusi adat jobb ennél az első félévre –, Magyarországon az első negyedévben 1,2, a másodikban 2,3 százalékos volt a visszaesés.
Természetesen itt nagyon komoly szerepe van a bázishatásnak: tavaly az ukrán gazdaság az összeomlás szélére került, miután kitört a háború, ahhoz képest mértek most növekedést. De nem lehet így sem lekicsinyelni a hírt, hiszen ez a növekedés mégis azt jeleni, hogy az országnak azokon a részein, ahol lehet érdemi gazdasági tevékenységről beszélni, kezd talpra állni a gazdaság.
Az ukrán jegybank július végén úgy számolt, hogy az infláció idén a korábbi várakozással ellentétben 14,8 helyett csak 10,6 százalékos lehet, az egész éves GDP-növekedési előrejelzését pedig 2-ről 2,9 százalékosra javította. A Világbank ennél sokkal pesszimistább, ott 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2023-ra.
