„180 euró” (68 ezer forint) – vágja rá a német fővárosban élő Judit arra a kérdésre, mennyivel terhelik meg a családi kasszát kisebbik lánya magániskolai tanulmányai. A városközpontban lévő Waldorf iskoláról ódákat zeng a 45 éves anyuka: gyerekközpontúbb, figyelmesebb és termékenyebb atmoszférát el sem tudna képzelni kislánya általános iskolai tanulásához, amely az iskolaváltás óta maradéktalanul „örömteli”, nem beszélve a szülőkről, akik egytől egyig „iszonyú helyesek”.

A Magyarországról négy éve kivándorolt családban a kisebbik (élsportoló) gyerek útja először a berlini Állami Balettiskola és Artistaképzőbe vezetett, ahol, bár alig tudott németül, többek között végtelen hosszúságú balladákat kellett bemagolnia. A kislányt annyira frusztrálta az iskola, hogy „elkezdett visszafejlődni, bezárkózni, alig akart megszólalni németül” – mesélte Judit az iskolaváltás okait.

A nagyobbik gyerekük is magánintézményben tanul: a havonta – a család jövedelmi helyzetétől függően – 200-800 euróba (76-300 ezer forintba) kerülő Berlin Metropolitan Schoolban, amely viszont igazi elitképzőnek számít a német fővárosban. Onnan a gyerekek útja szerencsés esetben a Yale-re meg a Harvardra vezet, és a szülőgárda nagy része is egész más világot képvisel, mint amilyen a dokumentumfilmrendező Judité.

Egyre többen választják

Németországban az állami iskolák és az egyetemek ingyenesek. Mégis egyre több szülő dönt Juditékhoz hasonlóan úgy, hogy kifizeti az ország valamelyik magániskolájának a tandíját, amely átlagosan évi 2030 euró (kb. 770 ezer forint). A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022/23-ban a tanulók nagyjából tíz százaléka tanult privát intézményben, míg húsz évvel ezelőtt csak hat százalékuk járt ilyenbe. Mivel Németországban a magániskolák többségét támogatja az állam, az egy főre eső tandíjak még mindig alacsonyabbak, mint az Egyesült Államokban (átlagosan évi 16 050 dollár) vagy az Egyesült Királyságban (átlagosan évi 17 677 dollár).

Összehasonlításul: Magyarországon a közoktatásban tanulók körülbelül hét százaléka jár magániskolába (olyan alapítványi fenntartásúba, amely nem állami vagy egyházi). Ezeknek az intézményeknek a közel negyven százaléka a fővárosban, különösen a budai kerületekben koncentrálódik. Már a magyar nyelvű képzést kínáló iskolák tandíjai között is nagy a szórás, 480 ezer és 2,5 millió forint közötti összeget kell alapítványi hozzájárulásként fizetni. A legnépszerűbb nemzetközi fenntartású, idegen nyelvű iskolák esetében az éves tandíj felmehet akár 5-6 millió forintra is. Vagyis: a németországi magániskolák ára versenyképes tud lenni a magyarországi német, vagy más idegen nyelvű képzést biztosító iskolákhoz képest is.

Az állami közoktatás több sebből vérzik

Németország a világ negyedik legnagyobb gazdasága, az iskolarendszerrel kapcsolatos általános szemlélet mégis az, hogy elhanyagolt. Az épületek omladoznak vagy épp le vannak zárva a régóta halogatott felújítási munkálatok miatt. Ahogy az ország egészében, az iskolákban is vészesen lassan halad a digitalizáció: sok helyen hiány van számítógépből és gyakori, hogy nincs wifi. Az intézmények kétségbeesetten vadásszák a tanárokat, sokan vannak betegállományban. Nagy a fluktuáció, a pedagógusokra jellemző a kimerültség a kiégés és a rossz munkakörülmények miatt. A tanárhiány csak nőhet, hiszen a baby boomer generáció képviselői lassan nyugdíjba vonulnak.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb PISA-felmérésén a németországi kilencedik évfolyamosok minden korábbinál rosszabbul teljesítettek az összes kompetenciaterületen (matematika, természettudományok és szövegértés). A sokkoló eredmény hatására beindult a közös fejtörés, hogy a költők és gondolkodók országa vajon mikor és hogyan szúrhatta el ennyire az oktatási rendszerét.

Nem a migráció a ludas

A vitában igen gyakran lehetséges okként emlegetik a migrációt. Csak Ukrajnából nagyjából 217 ezer menekült diák tanul a német iskolákban. Azt állítani azonban, hogy ők vagy más háborús országokból menekülők lennének felelősek a német oktatási rendszer hiányosságaiért, hatásvadász populista parola, mintha csak az egyre erősödő szélsőjobboldali párt, az Alternative für Deutschland (AfD) szlogenjei közül vette volna valaki.

„A gimnáziumokban is erősen visszaesett a teljesítmény, ahol pedig jóval kisebb arányban találni migránsokat. Ez a probléma valójában túlmutat a migráció specifikus kérdéskörén és annak kihívásain” – állítja a Leibniz Biológiai és Bölcsészettudományi Intézet oktatási szakértője, Marcel Helbig.

A szintén Berlinben élő I. Judit mindkét fia magániskolába jár, ahová nagy számban járnak diplomatacsaládok gyerekei, és ezek az iskolaközösségek egyáltalán nem számítanak fehér családok dominálta elitképzőnek.

„Számomra az összes iskola emberekből áll. Emiatt nem is tudok értelmezni olyasmit, hogy egy egész intézmény rossz” – állítja I. Judit, akinek a nagyobbik fia egy berlini állami iskolában kezdte a tanulmányait. Oda legelőször csak kíváncsiskodni mentek be a gyerekkel a nyári szünet előtt, és véletlenül futottak össze a potenciális osztályfőnökkel, aki épp kezeslábasban szépítgette az osztálytermet. A tanárnő azonnal leguggolt Judit fiához, és azt súgta a fülébe: „látom ugyan, hogy anya aggódik az iskola miatt, de mi ketten majd megmutatjuk neki, hogy feleslegesen”. Ezzel a gesztussal „megvette” a magyar anyukát, aki azonnal be is íratta oda a gyereket.

A magániskoláknak kedvez, hogy ma már nem olyan egyszerű Berlinben állami iskolai helyet találni: a tavaly szeptemberi adatok szerint 26 ezer iskolai hellyel kevesebb van csak a fővárosban, mint amennyire szükség lenne. A statisztikák azt mutatják, hogy országszerte egyre több az az iskoláskorú. A Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint a múlt évben 830 ezer gyerek kezdte meg Németországban a tanulmányait, több, mint az elmúlt húsz évben bármikor.

A társadalmi-gazdasági szakadék

Az igazi problémát sok szakértő szerint az iskolarendszer struktúrája jelenti. A föderális rendszerű Németországban az oktatásügy a tartományok hatásköre, aminek eredményeképpen az állami iskolarendszer egy különböző iskolatípusokból álló hatalmas patchwork szőnyeghez hasonlít.

A legtöbb gyerek a lakóhelyéhez közeli körzetes általános iskolába jár. Csak a városokban van lehetőségük a szülőknek több iskola közül választani. Arról, hogy a gyerekük menjen-e gimnáziumba, és ha igen, mikor, már igen korán, a diákok tízéves kora körül kell dönteni.

A University College Dublin szociálpolitikai tanszékének adjunktusa, Stephan Köppe úgy tapasztalja, hogy amennyiben egyetemi végzettségű szülők például Berlin legszegényebb kerületében, Neuköllnben laknak, valószínűleg nem az ottani körzetes intézménybe íratják a gyerekeiket. „Tanulmányok szólnak arról, hogy Berlinben szülők meghamisították a lakcímüket csak azért, hogy egy másik körzetben és egy jobb intézményben szerezhessenek iskolai helyet” – mesélt az adjunktus a Deutsche Wellének a Magyarországon is ismerős jelenségről.

De annak a türingiai kisvárosnak a példája sem számítana furcsának idehaza, ahol két állami és két privát iskola működik. Az utóbbiakban egyáltalán nincsenek olyan gyerekek, akiknek szülei szociális segélyre szorulnak vagy bevándorló családokból származnak.

„Sok felsőbb társadalmi rétegből származó szülőt, különösen az egyetemi végzettségűeket vonzzák a magániskolák. Nehéz megmondani, hogy pontosan mi a rokonszenvük oka: az, hogy ezekben az intézményekben valóban olyan kiváló az oktatás, vagy a döntésüknek köze van ahhoz a ki nem mondott körülményhez is, hogy az állami iskolákban sok a bevándorlógyerek, ők pedig nem akarják ilyen közösségben látni a sajátjaikat” – elemzett Helbig.

 

Egymás után nyílnak az új magániskolák Budapest környékén

A magánintézményekben annak ellenére is sok a jelentkező, hogy a szülői hozzájárulás havi összege 100-120 ezer forint körül mozog.

A családjával Izraelből Berlinbe vándorolt óvónő, Michal Dimenstein kimondottan szerette volna, ha a lányai a „sarki iskolába” járnak, úgy, mint az összes többi gyerek a környékről.

„Semmiféle elitista szemlélet nem vezérelt minket a férjemmel, amikor magániskolába írattuk a lányainkat. Pláne nem volt tényező az iskolaválasztásnál a bevándorló gyerekek jelenléte vagy hiánya. Csak annyi történt, hogy megismertük a németországi állami iskolák működését: hatalmas mennyiségű információátadás, frontális oktatás mindenféle választási lehetőség nélkül. A gyerekeknek muszáj azt tenniük, amit a tanár mond, ráadásul mindegyik gyereknek ugyanazt kell tennie. A másik végletnek azt a néhány berlini magániskolát tartom, ahol a szabadság korlátlan, a gyerekek ideje strukturálatlan és egyáltalán nincsenek keretek. Ez nyilván nem vezet sehová, csak káoszhoz” – avatta be Michal a Deutsche Wellét a választásuk okaiba. A gyerekek végül abba a Montessori-elvek alapján működő prenzlauerbergi magániskolában kezdtek tanulni, ahol jóval kisebb a teljesítménydrukk, mint az állami iskolákban, viszont a gyerekek napjában többször dönthetnek arról, hogy melyik tevékenységben, mennyi ideig és milyen módon vegyenek részt. „Megtanulnak beszélgetni, vitázni, és kiállni magukért ” – ez az a tudás, ami az édesanya szerint nélkülözhetetlen a későbbi életükhöz.

Úton a társadalmi esélyegyenlőtlenség felé?

Sokak félelme, hogy a művelt, tehetős szülők és gyerekeik kivonulása az állami iskolarendszerből tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenséget.

Stephan Köppe a németországi, a svédországi és az amerikai magániskolák rendszerét kutatja. Nem ismer olyan felmérést, amely bizonyítaná, hogy a magániskolákban tanuló gyerekek teljesítménye jobb lenne, mint az az állami iskolákba járóké. Ez Magyarországon is így van, hiszen csak a magániskolák töredéke, főleg a nemzetközi iskolák és egy-két, hazai alternatív intézmény  (AKG, Közgazdasági Politechnikum) szokott bekerülni az iskolai rangsorokba. Köppe szerint az igazán aggasztó, hogy a magániskolák népszerűségének növekedése vagy az állami iskolarendszertől való elpártolásra utal, vagy olyan kulturális folyamatokra, amelyeket eddig senki sem térképezett fel.

 

Javított az AKG, berobbant egy német gimnázium - mutatjuk a legjobb alapítványi és magániskolákat

Annyira jól tanítják a matekot a Thomas Mann Budapesti Német Általános Iskola és Gimnáziumban, hogy az intézmény egyből az ország 53. legjobb gimnáziumává vált a HVG középiskolai rangsora szerint.

A német alaptörvény garantálja a magániskolák alapításának jogát, amely eredetileg a vallási sokszínűség védelmét szolgálta. A kutató szerint a demokráciának ellentmondana, ha a magániskolák betiltása vagy megszüntetése mellett érvelne. „A kérdés inkább az, hogy vajon ösztönöznünk kell-e az alapításukat.”

Úgy látja, Németország szerencsére még messze van az olyan mértékű esélyegyenlőtlenségtől, amelyet a magániskolák rendszere például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban teremtett. „Idővel ezek a magánintézmények nálunk is egyre nagyobb társadalmi szakadékot okozhatnak. Egyelőre azonban a németországi oktatási rendszer legnagyobb problémája nem ez, hanem a túl korai és kényszerű döntés a gyerekek jövőjéről: hogy milyen iskolatípusban folytassák a tanulmányaikat” – magyarázta Köppe.

Szerzők: Helen Whittle és Valaczkay Gabriella. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.

A Deutsche Welle (DW) és a HVG együttműködése keretében heti rendszerességgel jelennek meg DW-s helyszíni riportok, beszámolók vagy elemzések a hvg.hu-n. A DW egy német közszolgálati hírcsatorna, amely a világ 32 nyelvén tudósít. Újságírói jelen vannak Európa és a világ minden táján. A hvg.hu minden héten a teljes tudósítói hálózat legérdekesebb cikkeiből válogat.