Teljesen váratlan fordulatot vett a csütörtöki EU-csúcs. Miután hetekig azzal turnézott a magyar kormány, nem fogja engedni, hogy az EU költségvetéséből 50 milliárd euróval támogassák Ukrajnát, az éppen az ellenkezés miatt összehívott csúcs megkezdése után percekkel meg is lett a megállapodás, mind a 27 tagállam vezetője megszavazta az ukránoknak adott támogatást, köztük a magyar miniszterelnök is. Ezzel nagyon rövid távon amúgy Gulyás Gergely járt a legrosszabbul, akinek a Kormányinfó kellős közepén kellett átváltania arra, hogy a vétó pártolása helyett az igen szavazatot magyarázza meg, de bármilyen vicces volt is ez a jelenet, valójában a történet nagyon is komoly.

Gulyás Gergely a Kormányinfón

MTI / Kovács Tamás

Orbán Viktor előbb azt állította, hogy magyar pénz nem kerül Ukrajnába, aztán másnap a rádióinterjújában úgy magyarázta a brüsszeli eseményeket: „Ha nincs megegyezés, tudnak nekünk kárt okozni, de az sem lesz kellemes, amit mi okozunk nekik.”

Az azonban kiderült: mire a csúcs hivatalos része elkezdődött, már egyértelművé vált, hogy Orbán teljesen elszigetelődött, ezért a szűk körű előzetes egyeztetésről (még pár órával a 27-ek szavazása előtt) kisétált, hogy ne akadályozza a többieket, majd a csúcson megszavazta ugyanazt, amit decemberben még blokkolt. Az EU vezetői pedig – akik keményen odaszólogattak Orbánnak a csúcs előtt – megnyugodhattak. A sikerükben talán az is közrejátszott, hogy a hét elején megszellőztették, gazdasági szankciók készülnek Magyarország ellen egy újabb blokkolás esetére, bár aztán cáfolták, hogy létezne ilyen terv. Mi pedig a Fülkében elemeztük, mi is történt.

Sorozatban másodszor lett Magyarország az EU legkorruptabb országa, lassan a régiónk többi EU-tagjától is leszakadunk – derült ki a Transparency International friss korrupcióérzékelési indexéből. Azt pedig a TI magyar szervezete tette hozzá, hogy a kormány intézkedései nagyrészt csak az unió felé mutatott látszatról szólnak, az EU kérései túl későn jöttek és túl keveset jelentenek.

Másodszor lett Magyarország az EU legkorruptabb országa

Túry Gergely

De azért ha az EU-ban az utolsó helyre is kerültünk, a Türk Tanácsban még mi vagyunk a legtisztább állam. Szegény azerieket pedig fel is függesztették az Európa Tanácsban a botrányaik miatt.

Komoly fennakadásokkal működik a Magyar Államkincstár január elsején indított, közel 15 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával fejlesztett új informatikai rendszere. Különösen a táppénzek kifizetésénél tapasztalhatók problémák, késnek a kifizetések, ami sokakat nagyon érzékenyen érint.

Sok olvasónk arra panaszkodott: az új rendszer nemhogy könnyítené az igénybejelentést, az adminisztrációs terheket, de úgy tűnik, mindent megtesz, hogy az nehezebb, idegőrlőbb, lassúbb és bizonytalanabb kimenetelű legyen. Az államkincstár válaszként annyit közölt, hogy mindenki megkapja a kifizetéseit, arról már nem írtak, hogy időre megtörténik-e.

A hét képe: hetek alatt lett siker a Smashy Burger, megnéztük, mi a titka

Hamburgerek készülnek a Smashy Burgernél

Fazekas István

Több mint két és félszer annyit kell kiadnia a hazai élelmiszerboltokban annak, aki mentes vagy növényi alapú élelmiszereket fogyasztana, mint aki a hagyományos összetevőkből készülteket veszi – derül ki megújult bevásárlókosarunkból.

Az árak egyébként nagyjából az október-novemberi szinten mozognak. Ezt nem csak a zöldségek és gyümölcsök árcsökkenése magyarázza, hanem az is, hogy a nagyobb tételt adó színhúsoknál lassan közelítünk az árstop kivezetése előtti szintre.

Tavaly ősz óta Magyarországon is hódít a Temu – ezt bárki észrevehette, aki ránéz a közösségi médiában a reklámokra. A kínai hátterű online piactér mindennél alacsonyabb árakkal és végtelennek tetsző kínálattal kecsegtet, és elképesztő ütemben terjeszkedik a világban, benyomult a nála alig idősebb Shein vadászterületére, rögtön ki is robbant köztük a háború.

Csomag a TEMU-tól

AFP / Nikos Pekiaridis

A vásárlókat a háború a legkevésbé sem zavarja, úgy költenek mindkettejüknél, mintha nem lenne holnap. A Temunak szüksége is van erre: a célja most a minél nagyobb és hűségesebb vásárlói kör kiépítése, így azt is elviseli a tulajdonos, hogy egyelőre minden 100 dollár értékesítésen 40 dollárt bukik. Annál elégedetlenebbek a kínai gyártók, akik kénytelenek alacsony áraknál maradni, hogy nyugati piacot kaphassanak.

Meg tudott állapodni a kormány és a főváros a bérletekről a március 1-jei határidő előtt: a Budapest-bérlet változatlanul érvényes marad a főváros egész területén a BKK mellett a MÁV, a Volán és a HÉV járatain is. A Pest vármegyére váltott havi bérletet, illetve a havi országbérletet 2024. március 1-től a BKK járatain is elfogadják, a bevételeket pedig majd a forgalmi adatok alapján fogják elosztani. Úgyhogy rövid távon az utasok jól járnak, pláne hogy a Budapest-bérlet ára is csökkenni fog, azonban a kormány már ezzel az elszámolással is tudja zsarolni a fővárost, ha akarja.

Budapest - és egyben a főváros-kormány csata - egy másik fontos ügyéről, a rákosrendezői nagyberuházásról az országos főépítész, Lánszki Regő államtitkár beszélt a hvg360-nak. Szerinte egy épületnél nem önmagában a magassága számít, hanem az, hogyan illeszkedik a környezetébe. Szigorú ellenőrzést ígért, és azt, hogy a beruházó nem tudja majd lenyomni őket.

Elrendelték az Evergrande felszámolását – ahhoz képest elég későn, hogy a cég összeomlása még 2021-ben kezdődött meg. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjéből a világ legeladósodottabb cégévé vált kínai óriás széthordását azonban számtalan jogi buktató nehezíti, az elemzők hosszan elhúzódó ügyre számítanak.

Az Evergrande Group Evergrande Palace nevű lakóépületének bejárata Pekingben, 2024. január 30-án

AFP / Pedro Pardo

A 2021-es félelmekkel ellentétben a cég bukása nem rántotta magával rögtön a kínai, azzal pedig a világgazdaságot, de azért aggasztó jelek így is bőven vannak. Az ingatlanbuborék kipukkanása, megfejelve a zuhanó népességszámmal és a tetemes, kifizetetlen hitelekkel, azzal fenyegeti a világ második legerősebb gazdaságát, hogy a következő években óriásit lassul.