Költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen az Integritás Hatóság – írta meg a Telex. Arról az ügyről van szó, amelyben Süli János volt Paksért felelős miniszter és családjának cége kapott támogatást egy, a gyanú szerint nem is működő tehenészetre.

A Biogas Productor Kft.-nek 2013 és 2017 között Süli János paksi polgármesterként a tulajdonosa volt, majd amikor kinevezték miniszternek, a fia vette át a vállalatot. A cég 468 millió forint EU-támogatást kapott egy szarvasmarhatartó telep felújítására, ebből 466 milliót le is hívott.

Azon nem szokás csodálkozni, ha Magyarországon egy beruházást túlárazva végeznek el, viszont ha a hatóság gyanúja igaz, akkor itt még csak nem is arról volt szó, hogy valamit csináltak volna nagyon drágán: a vállalat a hatóság vizsgálata szerint – amelynek az összefoglalója itt található – sem a támogatást megelőző években, sem az után nem végzett mezőgazdasági tevékenységet,

a telepen pedig a hatóság munkatársai nem találtak egyetlen szarvasmarhát, és egyáltalán, bármilyen agrártevékenységre utaló nyomot sem.

Pedig a pályázat előírta azt, hogy a cég bevételének legalább a fele agrártevékenységből származzon. Ezt a Biogas egyetlen, 50 ezer forintról szóló számlával igazolta, amelynek a számlatömbjét a rajta szereplő dátum után egy évvel vásárolták meg. A hatóság erről óvatosan úgy fogalmaz, hogy a számla „vélhetően hamis”.

A hatóság azt is kiemelte: a mélyépítési és magasépítési munkákra is ugyanazzal a céggel szerződött a Biogas (közbeszerzés helyett közvetlen szerződéssel), méghozzá egy olyan vállalattal, amely a szerződés előtt egy hónappal vette fel a tevékenységei közé az építési munkákat, a vezetője pedig a szarvasmarhatelep műszaki vezetőjének és projektmenedzserének a házastársa.

Az pedig ezek után már nem is meglepő, hogy a projekt zárására adott kétéves határidő már egy éve és hét hónapja letelt, és egyelőre még nincs a telepnek jogerős használatbavételi engedélye.

Az Integritás Hatóság korábban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult az ügyben. A bizottság 35 millió forint bírságot kiszabott, viszont az IH-nak abban nem adott igazat, hogy a magasépítési munkára szabálytalanul folytatták le a közbeszerzést. Az IH emiatt pert indított, hogy meghatározzák, volt-e ott szabálytalanság.