Kiadta a Központi Statisztikai Hivatal a januári külkereskedelmi termékforgalom második, részletes becslését, melyből kiderül, hogy a március elején becsült, 497 millió euróshoz képest valójában 583 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg 900 millió euró helyett 986 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest.

2024. januárban a kivitel volumene 3,3, a behozatalé 8,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Decemberhez viszonyítva az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 1,9, az importé 12 százalékkal csökkent. Januárban a kivitel értéke 11,5 milliárd euró (4396 milliárd forint), a behozatalé 10,9 milliárd euró (4174 milliárd forint) volt.

2023 januárjához képest az idei év első hónapjában euróban kifejezve az export értéke 6,8, az importé 14 százalékkal csökkent. Naptárhatással kiigazítva a kivitel volumene 4,1, a behozatalé 9,1 százalékkal mérséklődött. A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 6,9, a behozatalban 9,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 3,2 százalékkal javult. A forint árfolyama az euróhoz mérten 3,4, a dollárral szemben 4,6 százalékkal erősödött.

A gépek és szállítóeszközök 2023. januári áron számított kivitele 9,9, behozatala 18 százalékkal kisebb lett. A villamos gép, készülék és műszer árucsoport volumene a kivitelben pár százalékkal, a behozatalban több mint hatodával csökkent. A közúti jármű árucsoport exportvolumene több mint tizedével, importvolumene közel hatodával maradt el a bázisidőszakitól. A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülék export- és importvolumene egyaránt mintegy ötödével csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az energiafejlesztő gép és berendezés árucsoport forgalma a kivitelben kismértékben nőtt, míg behozatalban több mint ötödével maradt el a 2023. januáritól. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport a kiviteli oldalon 5,7, a behozatalban 7,9 százalékponttal járult hozzá a teljes forgalom volumencsökkenéséhez.

A feldolgozott termékek exportvolumene 2,4 százalékkal nagyobb, míg importvolumene 0,7 százalékkal kisebb lett. Az exportoldali volumennövekedést a szerves vegyi termék, míg az importoldali csökkenést az egyéb fémtermék forgalomalakulása befolyásolta. A feldolgozott termékek árufőcsoport az exportban 0,7 százalékponttal visszafogta, míg az importban 0,2 százalékponttal fokozta a teljes forgalom mindkét irányban megfigyelt volumencsökkenését.

Az energiahordozók exportvolumene 7,3, importvolumene 10 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az exportoldali forgalomnövekedés a kőolaj és kőolajtermék, az importoldali pedig a természetes és mesterséges gáz volumenének jelentős emelkedésével magyarázható. Az energiahordozók forgalombővülése a teljes volumencsökkenés ütemét az exportban 0,2, az importban 1,3 százalékponttal ellensúlyozta.

Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 19 százalékkal nagyobb, míg a behozatalé 6,4 százalékkal kisebb lett. Az exportban és az importban bekövetkezett volumenváltozást döntően a gabona és gabonakészítmény forgalma befolyásolta. Az árufőcsoport által realizált volumenváltozás a teljes exportforgalom csökkenését 1,4 százalékponttal fékezte, míg az importcsökkenés ütemét 0,4 százalékponttal fokozta.

Az EU27 tagállamaiba irányuló kivitel volumene 3,0, az onnan érkező behozatalé 6,6 százalékkal kisebb lett. A termék-külkereskedelmi mérleg 284 millió euróval javult, 1,4 milliárd eurós többlet keletkezett. Az export 78, az import 69 százalékát bonyolítottuk le ebben a viszonylatban.

Az EU27-en kívüli országokkal folytatott kereskedelemben a kivitel volumene 4,8, a behozatalé 12 százalékkal csökkent. A termék-külkereskedelmi egyenleg ebben a viszonylatban 702 millió euróval javult, 841 millió eurós passzívumot mutatott.