Anthony Blinken amerikai külügyminiszter (képünkön) nemrég Pekingben figyelmeztette a kínai vezetést: komoly következményei lesznek, ha támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium szerdán szankciókkal sújtott le.

20 kínai és hongkongi cégre vonatkozik az amerikai döntés – írja a Reuters, amely emlékeztet arra, hogy korábban Janet Yellen pénzügyminiszter és Blinken külügyminiszter személyesen is figyelmeztette a pekingi vezetést. Yellen közleményt adott ki, amelyben azt hangsúlyozza: ”a washingtoni pénzügyminisztérium többször is figyelmeztette a cégeket, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha támogatják Oroszország ukrajnai háborúját. Ezért készült az új szankciós lista, mely 300 pontból áll.”

A Reuters megkérdezte a washingtoni kínai nagykövetséget arról, miképp értékelik az új amerikai szankciókat, amelyek immár közvetlenül kínai cégeket is sújtanak az ukrajnai orosz agresszió miatt. A kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta, hogy “a kínai kormány szigorúan ellenőrzi azoknak a termékeknek az exportját, amelyeket mind háborús, mind pedig békés célokra fel lehet használni. A kínai kormány betartja a Világkereskedelmi Szervezet ezzel kapcsolatos szabályait” – állította a kínai nagykövetség szóvivője. Sietett hozzátenni azt is: „Kína határozottan ellenzi az USA egyoldalú szankcióit kínai cégek ellen”.

Nem csak kínai cégek vannak a szankciós listán, hanem más országok vállalatai is, amelyeket Washingtonban azzal gyanúsítanak, hogy hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában: Azerbajdzsán, Belgium, Egyesült Arab Emírségek, Szlovákia és Törökország – Oroszországon és Kínán kívül. Oroszország egyre több harci drónt használ, és az ezekhez szükséges alkatrészeket ezekből az országokból szerzi be.

A washingtoni külügyminisztérium ezen felül kiadott egy külön szankciós listát, amely ugyancsak azokat a cégeket bünteti a világban, amelyek hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában.
Ezen a szankciós listán négy kínai cég szerepel, de vannak rajta vállalkozások Törökországból, Kirgizisztánból és Malajziából is.

“Nagyon odafigyelünk a kínai cégekre, mert ezek kiemelkedően fontos szerepet játszanak Oroszország támogatásában” – hangsúlyozta a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, aki a Reutersnek nyilatkozott. Hozzátette: ”ha Kína leállna a szállítással, akkor Oroszország nagy bajba kerülne, mert komoly utánpótlási gondjai támadnának.”

“Kína nem támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban” – írta a londoni Economistban Peking egyik vezető Oroszország-szakértője – minden bizonnyal a hatalom megbízásából. A Pejta egyetem professzora szerint ugyan az ukrajnai háború kezdetén az volt a kínai diplomácia álláspontja, hogy “Oroszország minden támogatást megkaphat”, de három hónap után ez megváltozott. Ma már a pekingi diplomácia a hagyományos kínai elvet követi: el nem kötelezettség, a konfrontáció kerülése, és semmiképp sem összefogni harmadik állammal szemben.”

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek a célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék, hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára” – írta a kínai professzor, aki szerint könnyen elképzelhető, hogy “Oroszország elveszíti a háborút, mert Putyint a hírszerzés nem megfelelőképp tájékoztatja”.

Mi várható Ukrajnában? “Kína kétszer is diplomáciai közvetítéssel kísérletezett, de egyik esetben sem járt sikerrel, megmutatta viszont Peking szándékát a közvetítésre” – olvasható a cikkben. Kína – Oroszországgal ellentétben – részt vesz azon a békekonferencián Svájcban, ahol az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalnak mintegy 160 állam képviselői június 15-én és 16-án.