Mindenkit meglepett a Központi Statisztikai Hivatal, amikor április legvégén közzétette, mennyire nagyot nőtt a magyar gazdaság az idei első negyedévben. A statisztikusok mostanra készültek el a második becsléssel, és ebben megerősítették a korábbi számításukat: idén január–márciusban 1,7 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint tavaly olyankor, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos lett a növekedés.

Korábban csak annyit közölt a KSH a részletekről, hogy az ipar húzta lejjebb a számokat, a szolgáltató szektor azonban nagyot nőtt, azon belül is az ingatlanügyletek, illetve az IT-szektor, miután a telefon- és internetdíjakba beépítették a tavalyi inflációt. Most, hogy kiadták a részletes adatokat, már ennél is többet tudunk:

• a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,7 százalékkal nőtt,
• az iparé 4,2 százalékkal visszaesett,
• a mezőgazdaságé pedig 0,4 százalékot nőtt.

A legnagyobb növekedést – nemcsak a szolgáltatások között, hanem a teljes magyar gazdaságban – valóban az „információ, kommunikáció” elnevezésű területen mérték, itt 9,8 százalékkal volt nagyobb a hozzáadott érték, mint egy évvel korábban. Sajnos ez nagyon nagy részben annak köszönhető, hogy óriási volt a drágulás, hiszen a díjakat a legtöbb szolgáltató az idei első negyedévben megemelte a tavalyi éves inflációt lekövető mértékben.

De volt a szolgáltatások között máshol is növekedés, például a művészeti és szabadidős szolgáltatásoknál 7,3, az oktatásban 6,6, a turizmusban és vendéglátásban 5,2, az ingatlanügyleteknél 5 százalékos bővülést mért a KSH.

Azonban egy kimondottan fájdalmas visszaesés így is akadt: a kereskedelem hozzáadott értéke 3 százalékkal csökkent.

Az ipar is gyenge három hónapon van túl. Leginkább a villamos berendezések gyártása – ideértve az akkugyártást is – és a járműgyártás esett vissza, vagyis pont az a két ágazat, amelyre a kormány feltette a magyar gazdaság jövőjét. Így aztán a feldolgozóiparban együttvéve 4,8 százalékos lett a visszaesés. Ehhez képest az a meglepetés, hogy még ennek ellenére is növekedő pályán volt a gazdaságunk. Az ágazat rossz számain az élelmiszeripar javított egy kicsit, az építőipar hozzáadott értéke pedig 3 százalékkal nőtt.

2024 izgalmas kérdése lesz, hogy a mezőgazdaság teljesítménye hogyan alakul. Tavaly azért nem lett még sokkal durvább recesszió, mert a csúnyán aszályos 2022-höz képest jobb volt az időjárás és így az agrárium teljesítménye, 66-88 százalékos növekedésekről jöttek számok akkor. Idén ilyen kiugrás már nincs, az év elején szinte pontosan a tavalyi szintre sikerült beállni, 0,4 százalékos volt a mezőgazdaságban mért növekedés 2023 január–márciusához képest. Persze ez a három hónap nem az agrárium csúcsidőszaka, sokkal fontosabb lesz az, hogy az április–júniusi és a július–szeptemberi adatok milyenek lesznek majd – szóval aki ebből nagy következtetéseket akarna levonni, inkább azt figyelje, esik-e az eső.

Jó hír a számok közül, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 3,4 százalékkal nőtt, ebből a Magyarország területén megvalósult fogyasztási kiadások 2,8 százalékkal emelkedtek. Az egész év gazdasági folyamatait – és egyáltalán: az ország helyzetét – alapjaiban határozza meg az, hogy mikor kezdik az emberek elhinni, hogy vége van a recessziónak és az igazán kemény drágulásnak, és mikor merik így már bátrabban költeni a pénzüket, ezzel újra pörgetni a gazdaságot. A mostani szám azt mutatja, hogy ennek már megvannak az első jelei.

Azt azért érdemes mindehhez hozzátenni: a szép növekedés ellenére sem sikerült még visszakapaszkodni oda, ahonnan 2022 közepén esni kezdett a GDP-nk. De már az is valami, hogy legalább újra növekedés van, még akkor is, ha a tavalyi gyenge évhez képest nem nehéz pluszba kerülni.

A kormány mindenesetre óvatosan optimista: az eredetileg ígért 4, aztán inkább 3-4 százalékos növekedési előrejelzésük után most már ott tartanak, hogy 2,5 százalékos növekedést valószínűsítenek.