Május végéig az államháztartás központi alrendszere (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) 2548,5 milliárd forintos hiánnyal zárt – számol be az államháztartás előzetes adatairól a Pénzügyminisztérium. Ez azt jelenti, hogy csak a május hónapot tekintve a büdzsé 49 milliárd forintos pluszt ért el.

A május jellemzően inkább a kevésbé erős hónapok közé tartozik historikusan, ahogy arra a tárca közleménye is emlékeztet, 2016 óta ez e legjobb eredmény. Ami azt illeti, 2016 óta egyszer sem fordult elő, hogy ilyenkor sikerült volna többletet összehozni.

A pluszos május különösen üdvözlendő annak tükrében, hogy a megelőző hónapokban a hiány csak nőtt és nőtt, április végére már meghaladta az egész évre tervezett 2515 milliárd forintot.

A májusi többlettel együtt a halmozott hiány még mindig meghaladja az éves tervet.

Mármint a költségvetési törvényben rögzített tervet, a hiánycélt a kormány informálisan – bemondással és az Európai Uniónak benyújtott konvergenciaprogramban – felemelte: GDP-arányosan 4,5 százalékra, pénzforgalmi szemléletben szűk 4 ezer milliárd forintra.

A minisztérium – ahogy a korábbi hónapokban – elsősorban az államadósság magas kamatterhével magyarázza a büdzsé elszállását. Május végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1 760,6 milliárd forintot tettek ki, amely 659,4 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben volt esedékes.