Hungarikum lett a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, Schadl György új ingatlanos céget alapított, Orbán Ráhel pedig elmagyarázta, hogy akár dolgozik, akár nem, minden anyának nagy kihívás megszervezni az időbeosztását – és nem ezek lettek a hét legfontosabb gazdasági hírei. Hanem valószínűleg az: Gulyás Gergely évekkel ezelőtt együttműködött az osztrák szélsőjobboldali Heinz-Christian Strachéval, hogy egy osztrák befektetői kör a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Hogy mely cégek, azt a kiszivárgott sms-ek nem nevezik meg, annyit tudni, hogy az OBI és a Müller tulajdonosa is írt Strachénak. Mindezt annak az anyagnak alapján osztotta meg a HVG-vel a Der Standard, amelyet az osztrák parlament vizsgálóbizottságának állítottak össze, miután az Osztrák Szabadságpárt elnöke egy állítólagos orosz milliárdosnővel ausztriai befektetések támogatásáról egyezkedett választási kampánypénzekért cserébe.

Heinz-Christian Strache kormánytagok gyűrűjében 2019 tavaszán.

Facebook/Orbán Viktor

A kormány kérdésünkre azt írta: Gulyás soha nem is vett részt a plázastoppal kapcsolatos testület munkájában, és egyébként is, semmilyen gazdasági ügyben semmilyen segítséget sem a korábbi alkancellár hivatali ideje alatt, sem azt követően soha nem nyújtott. Strache pedig a Der Standardnak mondta azt, hogy ő csupán a kapcsolatteremtésben segített, és egy vitafórumot szeretett volna kialakítani.

A legmagasabb szintről sikáltatták el a Gattyán György cégcsoportja ellen folyó nyomozást – ezzel a nagyon súlyos váddal állt elő a Partizán műsorában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy. Az állításait bizonyítékokkal nem tudta alátámasztani, a NAV pedig nem meglepő módon tagad.

Ami a politikai szálat illeti, Gattyánnak valóban jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben és pont akkor kezdett el az ellenzéket gyengítve pártot szervezni, amikor a NAV lezárta az ügyét, úgyhogy 20 milliárd forint elvesztését úszta meg. De ha csak a jogot nézzük, nincs fogás: 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben.

Előzhetett a Fülöp-szigetek és Vietnam: ez a két ország van most már az MNB adatai szerint a 2-3. helyen a Magyarországra küldött vendégmunkások számában, Romániát és Szlovákiát letaszítva a dobogóról (az első változatlanul Ukrajna). Persze nem annyira a magyarok munkáját veszik el, sokkal inkább azért hívják ide őket, mert szabad magyar munkaerő egyre kevésbé van, és a demográfia sem nekünk dolgozik. Ha a kormány valóban szeretné még több százezerrel növelni a dolgozók számát, akkor érdemes volna lazítani a vendégmunkások foglalkoztatási szigorán, csak persze ezt lassan egy évtized idegengyűlölő kampányai után nehéz lenne eladni.

Budapesti életkép.

Veres Viktor

Az valahol érthető, ha Romániából és Szlovákiából már az ottani magyarok sem nagyon akarnak átjönni – épp most derült ki, hogy mi vagyunk az EU legszegényebb országa, már Bulgáriánál is rosszabbul állunk listán, igaz, a kormány szerint ez a szám csak azt mutatja, hogy mi okosan spórolunk, ahelyett, hogy költenénk a pénzünket. A határon túli magyarokat amúgy két ínséges év után most újra sok pénzzel támogatta a kormányunk – a valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média, a foci és a jégkorong is.

A hét képe: bemutatták a magyar EU-elnökség logóját (és trumpista szlogenjét)

Make Europe Great Again HU24EU

Facebook / Bóka János

Az, hogy a kormánypropaganda óriási pénzügyi fölényben van az ellenzék hirdetési lehetőségeihez képest, nem sokakat lepett meg – mi most ennek egy, az önkormányzati választáson fontos részletéről szedtünk össze számokat. Az országos propaganda mellett talán kevésbé tűnt fel, pláne a budapesti olvasóknak, de nagyon sok vidéki városban azzal a technikával segítették meg a fideszes jelölt kampányát, hogy a vele készült interjút vagy róla szóló írást hirdetésként toltak meg a közösségi médiában.

A Facebook Ad Library szerint a kormánypárti lapok a 25 megyei jogú város polgármesterjelöltjeit összesen legalább 4,7 millió forintnyi hirdetésben reklámozták az április 20-tól június 9-ig tartó kampányidőszakban. A legtöbb pénzzel Vágner Ákos egri kampányába szálltak bele, és itt győzött is a Fidesz, a dobogó második-harmadik fokán álló Pécsett és Hódmezővásárhelyen viszont nem is kevéssel vesztett. Az is jól látható mintát követ, hogy ott költöttek sokat hirdetésekre, ahol szoros verseny ígérkezett, miközben a biztos nyerő vagy a tuti bukó helyeken (előbbire Kaposvár és Kecskemét, utóbbira Szeged a legjobb példa) pár tízezer forintot vagy egyáltalán semmit nem adtak.

Valószínűleg a végére ért az MNB kamatcsökkentési ciklusa, az utolsónak ígért körben 7,25-ről már csak 7 százalékra vitték le az alapkamatot. A jegybank annak ellenére óvatos, hogy az infláció a vártnál jobban csökkent eddig.

Csakhogy amint azt az Inflációs jelentésben részletesen le is vezették, ez a trend lassan megfordul, ráadásul ennek a csökkenésnek a nagy részét Magyarországon kívüli okok magyarázzák, mint például az, hogy a benzin olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt, vagy hogy a globális élelmiszerárak csökkennek. Így aztán a maginfláció jóval magasabb lehet éves átlagban a sima inflációnál, sőt, a jegybanki tűrészóna felső részét jelentő 4 százalék fölött maradhat, úgyhogy érdemes óvatosnak maradni, annyira nem erős még a gazdaságunk.

A Wallis Group és a Trueway eladta a Foxpostot a magyar piacon agresszíven terjeszkedő cseh Packeta mögött álló konzorciumnak. Ha erre a versenyhivatal is rábólint, a cégcsoportnak összesen több mint kétezer automatája lesz Magyarországon, ezzel előzi a jelenleg 1800 automatával működő GLS-t. A romániai eMag logisztikai vállalata, a Sameday 80 százalékos részesedést szerzett a Fürgefutár.hu-ban, és felvásárolta a több mint 700 Pick Pack Ponttal bíró Sprinter Futárszolgálatot a Magyar Lapterjesztő Zrt.-től. Így a Magyar Postán kívül nem maradt magyar szereplő a szektorban.

Reviczky Zsolt

Abból a szempontból logikus ez, hogy Magyarország kiváló kísérleti terep, hiszen a csomagautomata-piac Nyugat-Európában még gyerekcipőben jár, és régiós szinten a cseh és a lengyel piac mellett a magyar is kiemelkedik az automaták számában. „Árgus szemekkel figyelik, hova fut ki a folyamat, mennyire értékálló ez a kiszállítási megoldás, és hogyan lehet gazdaságosan üzemeltetni” – mondta a HVG-nek Madar Norbert, a GKID piackutató és tanácsadó cég partnere.

Eljutottunk lassan az Eb utolsó csoportköréig, számolgathatjuk, kik juthatnak be a legjobb 16-ba, de közben azért a gazdasági balhét nem úsztuk meg: több német is felháborodott azon, hogy a szponzorok között a nagy német cégek helyett a kínaiak nyomulnak. Például a főszponzor a BYD, miközben azért hosszan lehetne sorolni a német autóipari nagyokat, a német szövetség pedig úgy szerződött, hogy 2027-től már nem Adidasban fognak játszani.

Az EM 2024 vagy labdarúgó Európa-bajnokság kabalája az Allianz előtt Aréna, egy BYD Seal elektromos autóval a futballesemény szponzoraként

Michael Bihlmayer/CHROMORANGE/picture alliance | Michael Bihlmayer

De körbenéztünk a magyar foci kapcsán is: nemrég jöttek ki az éves beszámolók, úgyhogy most már nyilvános, hogy az öt legnagyobb magyarországi stadion üzemeltetője egyaránt nyereséggel zárta 2023-at. Igaz, a cégek közül csak kettő foglalkozik kizárólag az adott stadionnal, van, ahol a focicsapattal együtt üzemeltetik, máshol szórakoztatóközponttal összekötve.

Nyitóképünkön készül a Müller üzlet- és lakóháza a Váci utcában. Fotó: Reviczky Zsolt