„Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki véleményét egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú NATO-tisztviselő a CNN tudósítójának.

Tíz évvel ezelőtt, amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor érkező pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csia-pao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem örültek Athénban, amikor kiderült, hogy Görögország nem képes törleszteni a kínai hitelt, cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút onnan indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád–Budapest vasúton.

A NATO nemrégiben véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyagkincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának, csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Vlagyimir Putyinnal. Így a nagy kínai–orosz földgázüzlet egyelőre nem jött létre.

Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO-partnereket

A három magas rangú NATO-tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azon tagállamokkal, amelyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak, illetve épülnek.

Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasútvonalakról, amelyek Kelet-Európát kötik össze az Északi- és a Balti-tengerrel.

Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképpen államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni – mondta az egyik magas rangú NATO-tisztviselő. Szavai szerint hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben, mint az oroszokkal Putyin 2022-es, Ukrajna elleni agresszióját követően.

Antony Blinken külügyminiszter szerint „az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással”. Jens Stoltenberg, a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború „akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.

Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette, hogy „a NATO agyhalott”. Mára, Putyin agresszióját követően, megváltozott a véleménye, de úgy véli: a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye, hanem az Európai Unióé.

A NATO-tagok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Donald Trump lesz az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. J. D. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette: „Engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol-Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”