Az Európai Acélipari Szövetség, az Eurofer 5,6 százalékról 3,2 százalékra csökkentette prognózisát az acél iránti keresletre – írja Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár és Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium közgazdásza a Portfolio.hu-n megjelent cikkben.

Az európai acélkereslet a 2018-ban elért 153 millió tonna után a Covid-válság évében 130 millió alá zuhant, majd a 2021-es gyors felpattanást követően két év alatt 16 százalékos eséssel már a Covid-válságot sem érte el a felhasználás szintje. Az európai acélkereslet 2022 második negyedévétől kezdődő visszaesésében főként az orosz–ukrán háború játszott szerepet a szankciók és az ellátási láncok megszakadása, az energiaárak és a termelési költségek megemelkedése, valamint az európai feldolgozóipar gyengélkedése és a magas infláció beruházásokra gyakorolt negatív hatása miatt.

Az acélkereslet 35 százalékáért az építőipar felelős, a szektor feltámadását nehezíti a kifutó állami támogatások, a szigorodó fiskális politikák, a gyenge lakásépítési kedv, és általában a gyenge beruházási környezet miatt. Az ágazat a tavalyi év elejétől enyhén csökkenő pályán fut, idén pedig – január kivételével – minden hónapban visszaesést mutatott. Különösen a német építőipar, amely májusban 7 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva.

Az autóipar használja fel az acél 18 százalékát, és bár 2023-ban az európai új autó regisztrációk 13,8 százalékkal, az idei első öt hónapban pedig 4,4 százalékkal nőttek, az eladások elmaradnak a Covid előtti szinttől.

Az NGM munkatársai megjegyzik: a 2018-tól élő amerikai védővámok miatt egyre inkább nő az Európába irányuló export a harmadik országokból, az európai export ezzel párhuzamosan kiszorult más piacokról.

A túltermelés és a többletkapacitás is nyomás alatt tartja az európai gyártókat, különös tekintettel a kínai ingatlanválságra, ahol az elmaradó építkezések miatt nincs akkora igény az acélra, mint korábban. „Jelenleg a globális többletkapacitást 600 millió tonnára becsülik, és a kapacitások további 150 millió tonnás növekedése várható a következő években, különösen a fejlődő Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában” – írják a szerzők.

Mivel nem történt kilábalás az elmúlt időszakban, ami jelentős kockázatot jelent a hazai Dunai Vasmű számára is, mely az elmúlt években a túlélésért küzd és a nyomott áru kereslet tovább nehezítheti a helyzetét – írják a szerzők.