Rekordot döntött az önkéntes nyugdíjpénztári (ÖNYP) számlákra érkező befizetések mennyisége. Az idei első félévben saját zsebből 64 milliárd forintot tettek félre a pénztártagok, amihez további 22 milliárd forinttal a munkáltatóik is hozzájárultak. Ezenfelül az adó-visszatérítés révén közel 19 milliárd forint támogatás is érkezett a számlákra – számolt be a Magyar Nemzeti Bank.

1 millió fölött a taglétszám, bár a tagok fele inaktív

Június végén 1,069 millióan rendelkeztek önkéntes nyugdíjpénztári számlával, ami fél év leforgása alatt kb. 4 ezer fős csökkenést takar. A pénztártagok fogyatkozásán és elöregedésén túl további probléma, hogy közülük nagyon sokan valójában nem folytatnak tényleges megtakarítást. Az MNB kockázati jelentése szerint tavaly az ÖNYP-tagok 48,2%-a (!) egyáltalán nem teljesített befizetést a számlájára.

Fejenként havi 10 ezer forint befizetés a jellemző

2024 első félévében összesen 64 milliárd forint fizettek be a pénztártagok, ami fejenként 59 800 forintos átlagos megtakarítást jelent. Ha egy hónapra elosztva vizsgáljuk, akkor kereken 10 ezer forint átlagos befizetés adódik (eltekintve az inaktivitástól). A munkáltatói befizetések ettől lényegesen elmaradtak, ebből a forrásból fél év alatt 21,7 milliárd forint (fejenként átlagosan 20 300 forint) áramlott a nyugdíjpénztári számlákra.

Ezek a számok rekordnak tekinthetők, tavaly félévkor még csak 55,3 milliárd forint tagi befizetés, illetve 20 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás történt, melyet 17 milliárd forint szja-visszatérítés fejelt meg.

Az állami támogatás is rekordot döntött

Habár az év fele még hátravan, az idei adó-visszatérítések túlnyomó része már minden bizonnyal beérkezett a számlákra. Ennek oka, hogy az adóbevallások benyújtását követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak 30 napja áll rendelkezésre elutalni a támogatásokat. Ez alapján már borítékolható, hogy idén új rekordot dönt az állami támogatások összege: mostanáig 18,9 milliárd forint (fejenként átlagosan 17 600 forint) folyt be a számlákra a NAV-tól.

Bankmonitor

Várhatóan mennyi pénzük lesz a megtakarítóknak?

A statisztikákból arra is következtethetünk, hogy a nyugdíjkorhatár betöltéséig várhatóan mennyi pénze fog összegyűlni egy elkötelezett pénztártagnak. Tegyük fel, hogy egy megtakarító 40 évesen nyitja meg a számláját, és a jellemző mértékű befizetéssel indít. Mivel a tagok fele inaktív, ezért tudjuk, hogy a ténylegesen fizető tagok fejenként kb. havi 20 000 forintot tesznek félre, valamint 6500 forint körüli munkáltatói támogatásban is részesülnek.

Tegyük fel továbbá, hogy a megtakarító jogosult a befizetések után járó 20%-os adó-visszatérítésre, így az egy év alatt teljesített 318 ezer forintnyi megtakarításhoz további 64 ezer forint állami támogatás is hozzáadódik. Az infláció kivédése érdekében a befizetett összegeket évről évre apránként emelgeti (indexálja), továbbá 3%-os reálhozamot (infláció feletti hozamot) is elér a befektetésein.

Ilyen körülmények között hősünk 17 millió forintos megtakarítással mehet majd nyugdíjba, mai értéken, azaz inflációval korrigálva. Ekkora összegből pedig jelentősen kiegészíthetné az állami járandóságát: nyugdíjba vonulás után 20 évnyi további várható élettartamot feltételezve mai értéken havi 71 ezer forint jövedelemhez juthat a megtakarításaiból. A jelenlegi átlagnyugdíjat (233 ezer forintot) alapul véve ez együttesen 304 ezer forint mai értékű időskori jövedelmet eredményezne.

Egyúttal azt is mondhatjuk, hogy a megtakarítással rendelkező nyugdíjas akár 30%-kal több pénzből gazdálkodhat majd, mint azok a társai, akik azonos életpályát követően, de megtakarítás nélkül érték el a nyugdíjas életszakaszt.