szerző:
Rácz Gergő
Tetszett a cikk?

A belga tulajdonú pénzintézet közel 67 milliárd adózás utáni profittal zárta az idei első fél évet, ami jóval több is lehetett volna, ha nincsenek érvényben a bankcsoport marzsába alaposan belemaró különadók. A lakossági hitelezés így is jól alakul, a vállalati kevésbé, és az extra kormányzati előírások negatív tartományban tartják a biztosítót is, ahol hiába nagy az üzleti pörgés, ez legfeljebb a veszteségek mérséklésére elég.

A K&H Bank 66,9 milliárd forintos nettó nyereséget ért el 2024 első félévében, közölték újságírókkal a cég vezetői. Guy Libot, a vállalat vezérigazgatója elmondta, a legtöbb területen, így a betétek, befektetések és hitelek terén is két számjegyű növekedést ért el a belga KBC Csoport hazai leányvállalata.

Libot elmondta, ahogy kollégái is kiemelték, hogy nagyon alaposan megcsapolta a csoport bevételeit az extraprofitadó, a bankadó, a kamatstop meghosszabbítása, és az sem optimális, hogy látszólag bármikor változhatnak a jogszabályok. A bankcsoport adózás utáni nyeresége a kormányzati intézkedések hatásától megtisztítva 20 százalékkal növekedett, ezek nélkül 97,7 milliárdos nettó eredmény került volna a könyvekbe, ami így viszont csak egy fiktív szám. A bank esetében nagyjából 40 milliárd forintot jelent, ami különadók formájában az államnál kötött ki.

A biztosító esetében az adóhatás még látványosabb. Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója 700 millió forintos veszteségről számolt be, ami a kormányzati intézkedések nélkül 5,3 milliárd forintos profitot lehetett volna, lévén a biztosítási üzletág minden termékkörében kétszámjegyű növekedést mutatott. A körülmények fényében annak lehet örülni, hogy a mostani veszteség kisebb a tavalyi 800 milliós mínusznál.

Gombás Attilát, a K&H csoport pénzügyi vezetőjét a kihelyezett hitelek és a bankcsoport által regisztrált megtakarításokról faggattuk, miután kifejtette a félév eredményeit. A lakossági betétállomány 13 százalékkal nőtt, meghaladva a piac 9 százalékos bővülést. A lakossági hitelállomány a bankszektor egészét nézve 6 százalékkal nőtt, a K&H Bank növekedése 11 százalék volt az előző évhez képest.

Gombás is megerősítette, amit kormányzati oldalról aggályként vetnek fel, vagyis, hogy a lakosság ahelyett, hogy költene, és ezáltal gyorsabban nőhetne a gazdaság, inkább a megtakarításaira koncentrál, és igyekszik stabilizálni az anyagi helyzetét.

Kérdésünkre Gombás megerősítette, hogy a fogyasztási célú hitelezés „szenved”. Ellenben a lakossági hitelezés önmagában „dübörög”, ebben azonban az a csavar, hogy itt ingatlancélú termékekről van szó, és ezek sokkal inkább tekinthetők megtakarítási célú ügyféldöntéseknek, mint a gazdaságot rövidtávon is meghajtó fogyasztási lépéseknek. Ezzel a szegmenssel elégedettek is, de hozzátette, hogy vállalati oldalon a tényleges kihelyezés elmaradt az előzetes várakozásoktól.

Az első félévben nettó 132 milliárd forintnyi új befektetést értékesített a bank, hitelállománya 10 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, elérve a 2.972 milliárd forintot. A 2024 első félévében nyújtott új hitelek volumene 275 milliárd forintot tett ki. Ezek a számok is alátámasztják a kormányzati álláspontot a megtakarítások és a vagyonépítés felértékelődéséről.

Az első félévben az ügyfelek száma elérte a 990 ezret, ami 5 százalékos bővülést jelent 2023 júniusához képest. Mint kérdésünkre elmondták, a bővülés egyaránt jelent bankváltókat, és olyanokat, akik második banknak választják a K&H-t. Ezen a téren további bővülési lehetőséget lát a bankcsoport, különösen, mivel ügyfélkörében is egyre népszerűbbek a digitális szolgáltatások, amelyek új ügyfelek számára is vonzók lehetnek.

Tavaly szeptember óta több mint 650 ezer felhasználó használja a bank digitális platformját. Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetőjének elmondása szerint „több mint 115 ezer kis- és középvállalati ügyfél használ napi szinten elektronikus csatornákat”.

Lévén a bankszektor működését szabályozó Magyar Nemzeti Bank komoly vezetői átalakulás előtt áll, megkérdeztük a K&H vezetőit, mint a magyar piac harmadik legnagyobb bankcsoportjának a döntéshozóit, hogy milyen várakozásaik vannak. Jövőre Matolcsy György elnök mellett a pénzpiacok felügyeletéért felelős Kandrács Csaba alelnök mandátuma is lejár.

Felfedte volna Orbán az új jegybankelnököt?

A miniszterelnök a gazdasági kormányzás felforgatására készül, ettől is remélve, hogy az idei mérsékelt, és azon belül is ingatag lábakon álló növekedést beindítsa az elkövetkező években. Könnyen lehet, hogy Orbán Viktor azt is elárulta, ki lesz a következő jegybankelnök, miután lejár Matolcsy György mandátuma, amit kormányzati körökben már tűkön ülve várnak.

Libot elmondása szerint beleszólásuk nincs a kérdésbe, de ha nem is értettek mindig egyet a jegybank pénzpiacokat szabályozó jegybank döntéseivel, alapvetően egy nagyon professzionális viszonyt tartottak és tartanak fent. Azt várja, és arra, törekszik, hogy ez így maradjon az új vezetés esetében is.

Gombás ehhez annyit tett hozzá, hogy a jegybanknak továbbra is eleget kell tennie elsődleges feladatának, az infláció kontroll alatt tartásának, és biztosítani egy olyan közeget, amiben mind a bankok, mind a biztosítók egészségesen tudnak működni, lévén ez a szolgáltató és az ügyfél érdeke is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!