Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2035-ig szóló átfogó fejlesztési tervet fogadott el a kormány Lázár János javaslatára – ebből kiderül, hogy a következő tíz évben a kormány nulla vasútfejlesztéssel tervez, a HÉV-fejlesztés törölve, Budapest összes közlekedési beruházása törölve, egyetlen típusú közlekedési fejlesztés van tervben: autópályák mindenhova, ami csak az orrán-száján kifér – írja Facebook-posztjában Vitézy Dávid fővárosi képviselő, volt közlekedési államtitkár.
9000 milliárd forint értékben köteleződik el a kormány autópályák fejlesztésére, további 6700 milliárd forint értékben főutak fejlesztésére – míg vasúti pályafejlesztésre egy forint sem jutna, csak a meglévő pályák kisebb felújítására, de semmilyen érdemi fejlesztésre – foglalja össze a Magyar Közlönyben megjelent stratégia lényegét Vitézy.
A dokumentumnak van közjogi jelentősége:
a törvény szerint csak azokat a beruházásokat lehet 2035-ig megvalósítani hazai vagy uniós forrásból, amelyek ebből az anyagból következnek.
Ez pedig óriási probléma lenne, ha így lenne – figyelmeztet a képviselő, majd pontokba szedve elemzi a startégiát:
- „A vasútfejlesztési rész siralmas, lesújtó. Kizárólag építési engedély nélküli pályafelújításokat tervez a kormány a dokumentum szerint 2035-ig. Ez azt jelenti, hogy egyetlen magyar vasútvonalon sem épülnek akadálymentes peronok, új biztonsági berendezések, egyetlen vonalon sem emelik a pályasebességet, vagy bővítik a pályakapacitást – hisz ezek az úgynevezett vasútfejlesztések, amikhez terv, koncepció, vízió és építési engedély is kell. Ilyenek azonban nem szerepelnek a fejlesztési tervekben, se vidéken, se Budapesten.”
- „Lázár János a HÉV-ek ritkítása kapcsán néhány napja írta a nekem szánt indulatos, alpári stílusú üzenetében, hogy a HÉV-ek fejlesztését majd ők megcsinálják. Ehhez képest érdemes rögzíteni: a HÉV-ek fejlesztése, felújítása vagy járműcseréje a Kormány által éppen most elfogadott 2035-ig szóló koncepcióban nincs benne, márpedig a törvény szerint hazai vagy uniós forrásból csak olyan beruházást lehet megvalósítani, ami itt szerepel. Legalább azon a héten oda kellett volna erre figyelni, amikor a HÉV-ek fejlesztési ígérgetésével próbálják oltani a járatritkítási terveik miatt keletkezett tüzet.”
- „A vasúti járműbeszerzések kapcsán láthatóan a MÁV Start összes álmát tartalmazza a dokumentum, ez végülis jó hír, még a Lázár János által személyesen visszamondott 115 db mozdony és az InterCity ingavonatok is szerepelnek bele – ezeket már gyártanák, ha épp a szakminiszter nem állítja le. De értékeljük, hogy legalább újra fel lett itt sorolva minden korábbi, visszamondott járműbeszerzési terv. Egyet kivéve: a járműkoncepcióból is hiányzik a HÉV-ek cseréje.”
- „A városi közlekedés teljesen kimaradt, pedig, ha állami vagy európai uniós forrást szeretnének a városok erre használni 2035-ig, a törvény szerint itt lenne a helye. A BKK villamosfejlesztései, a rakpart megújítása, de a vidéki városok kötöttpályás tervei sem szerepelnek a stratégiai dokumentumban.”
- „Ami viszont szerepel, példátlan részletességgel, konkrét összegekkel, a falig nyomva a gázpedált, az autópályák és főutak fejlesztése. Míg a vasútnál egy árva szám sincs konkrét milliárdokról vagy konkrét projektekről, addig az autópályáknál konkrét felsorolás és elkötelezettség olvasható, 1740 km új vagy bővített autópálya és gyorsforgalmi út 9000 milliárd forint értékben, míg a főúthálózat fejlesztésére további 2050 km hosszban 6690 milliárd forint jutna. Tehát 17 ezer milliárd forint közútfejlesztésre, míg nulla vasútfejlesztésre.”
„Sikerült tehát a 2035-ig szóló kormányzati stratégiában rögzíteni: a kormány lemondott a magyar vasút fejlesztéséről, viszont
amíg a költségvetés bírja, vagy még azon is túl, leaszfaltoznák az egész országot. Siralmas
– zárja értékelését Vitézy Dávid.
