EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Annak ellenére, hogy a MÁV hétfőn közleményben szögezte le, hogy a HÉV-ek jövőre is ugyanolyan menetrend szerint, ugyanolyan gyakran és kapacitással fognak közlekedni, mint idén, egyelőre nem világos, hogyan lesz ez megoldható. Emlékezetes, a HVG írt először a botrányt okozó járatritkítási tervekről.
Ahogy arról a HVG beszámolt, a kérdésről hétfőn tárgyalt a Fővárosi Közgyűlés szakbizottsága, amelynek elnöke, Vitézy Dávid többek között azt kérte a tagoktól: jelezzék egyértelműen, hogy nem értenek egyet semmilyen szolgáltatáscsökkentéssel.
„Az rohadtul nem oké, hogy majd a főváros megoldja ezt is” – elutasította a HÉV-ek ritkítását Vitézy Dávid bizottsága
Emellett azt is javasolta, kérjék fel a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a BKV-t arra, hogy vizsgálják meg: középtávon a már beszerzett CAF-villamosok által kiváltott, azonban még meglévő régi villamosokat forgalomba tudják-e állítani bizonyos HÉV-vonalakon.
Az ülésen a Népszava beszámolója szerint Feld Márton, a Magyar Közlekedési Klub elnökségi tagja arról beszélt, már az év elején látszott, hogy a HÉV-helyzet rohamos romlásnak indult. A MÁV-HÉV Zrt.-től kapott adatokra hivatkozva azt is mondta, hogy 98 jármű közül már akkor is csak 79 volt forgalomba adható, tucatnyit javítottak, hét pedig javításra várt.
A negyvenes-ötvenes éveikben járó járműveket hatévente fővizsgára kell küldeni, de a javítókapacitások szűkösek, így torlódások vannak. Pedig idén 20, jövőre 25 ilyen vizsgát kellene lebonyolítani, emiatt a most bejelentett öt vonat közül 2025-ben újabb hét eshet ki a forgalomból.
Túry Gergely
Feld azt is mondta, hogy az IKOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) monitoring bizottság legutóbbi ülésén 12 jármű beszerzéséről volt szó, aminek költsége egyenként 7 milliárd forint. Vagyis a HÉV-üzem jelenlegi menetrendjéhez igazodó 80-90 darabos flotta lecserélése 560-630 milliárd forintba kerülne, és ebben még nincs benne az infrastruktúra felújításának sok milliárdos költsége.
Korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter azt állította, hogy már megszületett a döntés a HÉV-infrastruktúra és a járműpark fejlesztéséről több százmilliárd forint értékben – valójában egy kormányhatározat volt a járműfejlesztésről, ki is írták ez alapján a tendert, de 2021-ben ezt lefújták, és a 2023-as állami beruházási program spórolásból való halasztásakor sem került előrébb a listán, sőt.
Ezt erősítette meg Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató is, aki korábban is elismerte már a HVG-nek, hogy a HÉV járműhiánnyal küzd. A MÁV-vezér az Indexen megjelent interjúban úgy fogalmazott: a járműbeszerzésekről nem lehet kategorikus kijelentéseket tenni, hiszen egyelőre nem végleges az IKOP Plusz projektlista. Ezt azért lenne fontos lezárni, mert
a programból nyert források csak 2029-ig felhasználhatók, márpedig egy ilyen volumenű járműbeszerzés legalább három-négy éves folyamat.
Ahogy korábban megírtuk, csúcsidőben a ráckevei HÉV-en 18, a gödöllőin 13-23 , a csepelin pedig 12 százalékos férőhelycsökkenést okozna az állami fenntartó járat- és kapacitásszűkítési terve. Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid is tiltakozott az elképzelés ellen, amelynek nyilvánosságra kerülése után menesztették a MÁV–HÉV Zrt. vezérigazgatóját.
