Több energetikai jogszabály módosítását is kezdeményezi az Energiaügyi Minisztérium, amely kedden és szerdán hirdette meg társadalmi egyeztetésre az erre vonatkozó javaslattervezeteket.

A módosítások kitérnek a társasházak közös napelemes rendszereinek telepítésére, a háztartási méretű napelemes erőművek termelési adatainak megosztására, és az új, fél megawattnál nagyobb beépített teljesítményű nap- és szélerőművek gördülékenyebb engedélyeztetésére. A javaslatok véleményezésére egy hetük van az érintetteknek: az 1956-os forradalom idei évfordulója a határidő, a módosításokat még az őszi ülésszak alatt a parlament elé vinnék.

Társasházi napelemek

A törvénymódosítások célja egyebek mellett megkönnyítheti a társasházak számára a napelemes rendszerek telepítését, felgyorsíthatják az áramhálózat rugalmasságát növelő fejlesztéseket, hozzájárulhatnak a háztartási méretű kiserőművek termelésének mérhetővé tételéhez – írják.

Ennek érdekében speciális, a társasházakra vonatkozó rendelkezéssel egészítik ki az energiaközösségekkel kapcsolatos szabályozást. Ennek értelmében 

a társasházi energiaközösségek az ingatlantulajdonosok egy részének részvételével is megalakíthatók lesznek, de a közös tulajdonba tartozó tető használatához meg kell szerezni a társasház előzetes hozzájárulását.

Több lehetséges elszámolási modell is lehet esetükben, az egyikben például a társasház forgalomarányos rendszerhasználati díjvisszatérítésben részesülhet, aminek mértékét a törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozhatja meg.

A háztartási napelemek termelésének kötelező távmérése

Bár a háztartási méretű naperőművek (hmke) összes beépített teljesítménye már közel 2600 megawatt, ami meghaladja a Paksi Atomerőmű meglévő blokkjainak kapacitását, a termelésükről kevés tudható. Pedig az adatok naprakész ismerete elősegíthetné a megtermelt zöldenergia hatékonyabb felhasználását, a hálózati fejlesztések valós igényekhez igazodó tervezését, ütemezését, és a szabálytalan üzemeltetést is kiszűrhetnék – írták a közleményben. 

Ennek érdekében az elosztók és felhasználók kötelező együttműködésével gyűjteni fogják az egyéni termelésre vonatkozó inverteradatokat, amelyek leolvashatóságát internetes kapcsolattal biztostanák. Ez az üzemelő rendszerek több mint kétharmadánál már rendelkezésre áll. 

Az adatgyűjtést felmenő rendszerben vezetnék be: az új igénybejelentések esetén jövő januártól, a működő vagy már beadott igénybejelentéssel rendelkező kiserőművek esetében hat-nyolc hónappal később léphet életbe. A módosítással minden napelemes termelés láthatóvá válik a hálózatüzemeltetők számára, amivel jelentősen nő az üzembiztonság szintje. 

Több javaslat célozza a hálózati infrastruktúra fejlesztését gátló, lassító akadályok elhárítását vagy mérséklését. Lehetővé tennék például, hogy a meglévő középfeszültségű szabadvezetékes hálózaton új vezetékjogi eljárás nélkül is el lehessen helyezni oszloptranszformátort.

Módosítanák az ipari termelők hálózati hozzáférésének szabályait is úgy, hogy 

a jövőben kisfeszültségű elosztóhálózatra betáplálási céllal kizárólag háztartási méretű kiserőművek lesznek csatlakoztathatók. 

A nagy- és középfeszültségű hálózatra termelői csatlakozási igényeket pedig a legfeljebb kétévente meghirdetett pályázat alapján bírálnák el. A kiírható szabad kapacitások mértékének meghatározását a szakminiszter feladatkörébe utalnák, aki járásonként és technológiákra lebontva az érintett kormányzati szereplőkből álló bizottság segítségével döntene erről, illetve a csatlakozás legkorábbi időpontjáról. 

A tervezetben kitérnek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára is, „a lekötött teljesítmények hatékonyabb kiaknázása érdekében”. Többek között öt évről két évre csökkentenék azt az időt, amely után az adott csatlakozási pont használója elvesztené a lekötött, de általa ki nem használt teljesítmény feletti rendelkezési jogot. Egyúttal 

integrált építési és környezetvédelmi eljárást vezethetnek be a fél megawattnál nagyobb beépített teljesítményű nap- és szélerőművek létesítésének, bővítésének gördülékenyebb engedélyeztetése érdekében.

A javaslatokkal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatáskörébe utalnák a nyilvános elektromos és egyéb alternatívüzemanyag-töltőpontok nyilvántartását, emellett rendelkeznének a hidrogén földgázba keverhetőségéről is.