A jelenlegi szabályok szerint a felperes perindításkor a pertárgyérték 6 százalékának megfelelő illetéket köteles fizetni, de létezett egy 1,5 millió forintos felső limit. Ennél tehát akkor sem kerülhetett többe egy per megindítása, ha a jogvita milliárdokról szólt.

A most elfogadott törvény a 6 százalékos mérték helyett egy nyolc szintből álló, sávos rendszert vezet be, és eltörli az illeték összegének felső határát. A módosítás után tehát az illeték összege lényegében korlátlanul növekedhet (egyre csökkenő mértékben) a pertárgyérték összegével együtt – hívják fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői.

Az új számítási módszer szerint a kisebb értékű perek olcsóbbá válnak: egy 10 millió forint összegű pert jelenleg 600 ezer forint illeték árán lehet megindítani, a módosítást követően „csak” 489 500 forintot kellene befizetni.

Nagyobb összegek esetében azonban jelentősen megdrágul majd a pereskedés. „Egy 100 millió forintos pertárgyérték esetén jelenleg az illetékmaximumot, azaz 1,5 millió forintot kell megfizetni. A módosítást követően azonban az illeték már több mint 4 millió forintra ugrik – és ez még csak a bíróság eljárásáért fizetendő összeg” – magyarázta Szilas Péter ügyvéd.

Hozzáteszi: erre rájönnek a bizonyítás és az eljárás egyéb költségei (pl. fordítás), az ügyvédi munkadíjak, valamint az esetleges jogorvoslatok költségei. „Fontos, hogy a módosítás nem feltétlenül csak a felpereseket érinti, hiszen végső soron továbbra is a pervesztes fél állja a költségeket, így az eljárási illetéket is” – mondta az ügyvéd.

Kedvezményesen peresíthetők lesznek azonban a 250 millió forintnál nem nagyobb, lakásokat érintő perek – itt a sávos rendszer szerinti illetéknek maximum a fele fizetendő. A változások a jogorvoslati illetékeket nem érintik: az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtásakor továbbra is maximum 2,5 millió forintot, felülvizsgálat esetén pedig legfeljebb 3,5 millió forintot kell majd fizetni.

Vonzóbb lesz az alternatív vitarendezés?

Változatlan marad a választottbírósági eljárás megindításakor fizetendő illeték (az eljárási érték 1 százaléka, de legfeljebb 250 ezer forint). Bár ennek az eljárásnak számos más költségvonzata is van (például adminisztrációs díj, választottbírói tiszteletdíj), az új illetékszabályok mellett csökken a különbség a kétféle bírósági fórum előtti eljárás „ára” között.

„Például egy 200 millió forintról szóló jogvitának rendes bíróság előtt 6 039 500 forint illetékvonzata lesz az új szabály hatálybalépését követően. Ha ugyanezt a jogvitát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tanácsa bírálja el, akkor 10 757 075 forintot kell befizetni” – mondja Fodor Dániel ügyvéd.

A rendes bíróságok előtt a perindításkor fizetendő illetékhez ráadásul még hozzáadódhat az esetleges jogorvoslati eljárások esetén fizetendő illeték is, míg választottbíráskodás esetén ilyen költség nem vagy csak kivételesen merül fel. Emiatt megnőhet azon eljárások köre, ahol összességében olcsóbb a választottbíróság, mint a rendes bíróság.