2010 óta az Orbán-kormány a régió országaihoz, sőt, az összeurópai átlaghoz képest is jelentősen átalakította a költségvetés kiadási szerkezetét. Nagyon drágává vált az állam fenntartása, és míg a sport- és kulturális kiadások nőttek, az egészségügyi ráfordítások csökkentek, a szociális védelemre fordított összegek pedig valósággal bezuhantak. Ezek a Kopint-Tárki friss tanulmányának egyes megállapításai. A szöveget a Népszava hétfői lapszáma ismertette.

A Mire költ a magyar állam című tanulmány 2010-től 2022 végéig vizsgálja a költségvetési kiadásokat. Az adatokból a következőket szűri le:

• a magyar állam működési kiadásokra – kamatfizetések nélkül – hagyományosa többet költ, mint a legtöbb uniós és régiós tagállam
• a régiós átlaghoz képest ez a többlet GDP-arányosan 1-1,5 százalékos, 2022-ben 850 milliárd forintot tett ki
• 2022-ben az államadósságot finanszírozó kiadások (kamatfizetések) csökkentek 2010-hez képest, ami jó, de GDP-arányosan így is 3 százalék volt, ezzel másodikak vagyunk az EU-ban
• 2023-ban azonban ez a ráta 4,7 százalékra, 2024-ben pedig feltehetőleg 4,9-5 százalékosra nőtt, ezzel már előzzük Olaszországot
• az állam gazdasági funkciókra fordított kiadásai 12 év alatt 4,7 százalékkal nőttek – ebből 2 százalékpontot a megemelkedett lakossági energiatámogatások tettek ki
• az oktatási kiadások a 2010-es 5,5-ről 12 év alatt 5,1 százalékra csökkentek GDP-arányosan, 2022-ben az EU-rangsorban a 10. voltunk
• az egészségügyi kiadások 12 év alatt a GDP 0,6 százalékával csökkentek, 5-ről 4,4 százalékra, ez a legalacsonyabb az EU-ban
• sport, kultúra, vallás: mindegyik összeg nőtt 2010 óta, 1,8-ról 2,7 százalékra, míg az EU-átlag 1,1 százalék GDP-arányosan
• a szociális védelem 2010-ben a GDP 17,2 százalékát kapta, 2022-ben már csak 13,1 százalékát, a mínusz 4,1 százalék messze a legnagyobb csökkenés az államháztartási funkciókra fordított összegek között
• itt minden kiadási elem csökkent, kivéve a család- és gyermekvédelmi támogatást, a családi támogatás 2022-ben az EU 5. legerősebbje volt
• a nyugdíjak GDP-arányos részarányában viszont hátulról vagyunk az ötödikek az EU-ban, itt a hanyatlás 2013-ban indult el

A tanulmány megjegyzi: a több kiadás nem teljesen jelenti az ellátás minőségének javulását. A változatlan költések jobb szervezéssel minőségi előrelépést jelentenek, ugyanakkor a nagyobb összeg elköltése szervezetlenül visszalépés. A tanulmány szerint utóbbira jó példa a magyar államigazgatás GDP-arányosan 5,2 százalékos működési kiadása, mely magas, mégsem mondható el, hogy a magyar kormány jobb és hatékonyabb adminisztratív szolgáltatásokat nyújt, mint a GDP 3,4-3,5 százalékát ugyanerre fordító cseh vagy észt kormány.